A Herman Ottó Múzeum évkönyve 51. (2012)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - BODNÁR Tamás: Borsod vármegye Miskolci járásának nemességvizsgálata (1724–1730)

142 Bodnár Tamás Forgon előtt néhány évvel, 1903-ban jelent meg a Magyarország vármegyéi és városai című vármegye történeti sorozatban Borovszky Samu szerkesztése alatt Gömör-Kishont vármegye monográfiája (BOROVSZKY 1903), melyben if). Reiszig Ede és Sarlay Samu közölte egy 28 oldalnyi terjedelmű fejezetben a vármegye legfontosabb nemesi családjainak rövid történetét (REISZIG— SARLAY 1903, 632-660). Zemplén vármegye nemes családjairól szintén a Magyarország vármegyéi és városai című sorozatban (BOROVSZKY 1905) jelent meg összefüggő, de csak mintegy 28 oldal terjedelmű publikáció szintén Reiszig Ede tollából, 1905-ben (REISZIG 1905, 516-544). Emellett Dongó Gyárfás Géza írásait említhetjük meg, amelyek az 1895—1917 között megjelenő Adalékok Zemplén vármegye történetéhez című periodikában jelentek meg, az alábbi címmel: Zemplén vármegye nemeseinek mutatókönyvéből (DONGÓ GYÁRFÁS 1895-1917). Az utoljára hagyott Borsod megye nemesi családjaival foglalkozott a legkevésbé a szakirodalom. Itt is Borovszky Samu szerkesztette, illetve nagyrészt ő készítette az ún. „elkésett" millenniumi sorozathoz tartozó, de nem ennek részeként megjelenő, 1909-ben kiadott Borsod vármegye története című kötetet (BOROVSZKY 1909). A kétkötetesre tervezett műnek itt csak első kötete jelent meg, feldolgozva a vármegye történetét 171 l-ig. A monográfiában egy nagyon fontos, a vármegye nemességét érintő adatsort találunk, mégpedig a kötet 203-240. oldalai között, a Borsod vármegyében 1512. szeptember 8. és 1717. április 26. között kihirdetett címeres nemeslevelek alapadatait közzétéve. Borsod vármegye levéltárában a mai napig megtalálható az a kötet, IV-501/a. 262. jelzet alatt, amelyet Borovszky felhasznált ahhoz, hogy fellelhesse a megye közgyűlési jegyzőkönyveiben található, a nemeslevelek kihirdetését bejegyző adatokat. Ennek alapján Borovszky a monográfiába — egy-egy kihirdetésről, azt pontos jelzettel ellátva — a címereslevél megszerzésének időpontját és a részesültek nevét jegyezte be. Ezen kívül semmiféle információt nem közölt. A fentiekben leírtak tükrében jól látható, hogy megyénk területét tekintve, éppen a teljes egészében ma Magyarországhoz tartozó egykori Borsod vármegye nemes családjai a legkevésbé feldolgozottak. Ennek hiánypótlására törekednénk azzal, hogy hgyelemfelkeltőként adnánk közre jelen munkában Borsod megye 1724—1730 között lezajlott, első nemességvizsgálata eredményeinek a Miskolci járásra vonatkozó adatait. III. Károly király 1723. április 10-én elrendelte a nemesség általános vizsgálatát Magyarországon. A törvényhatóságok először összeállították azoknak a családoknak a névsorát, amelyekről köztudomású volt, hogy az illető megyék területén királyi adomány révén nyert birtokkal rendelkeztek, melyek nemesi jogcímei oly gyökeresek, kifogástalanok és közismertek voltak, hogy azokhoz kétely nem férhetett. Ezeket a nemességvizsgálat alól felmentették. A vizsgálat végrehajtását a Helytartótanács a vármegyékre ruházta, amelyet ezek az általuk felállított nemességvizsgáló bizottságok által végeztettek el és ezekről jegyzőkönyvet vezettek. Borsod megye levéltárában ez a jegyzőkönyv a Nemességi iratok levéltári gyűjteménye megnevezésű fond utolsó tételeként szerepel No.: 1282 számon. Az általunk közölt jegyzőkönyvbe, az esetek nagyobb részében a már 1724-ben végrehajtott vizsgálatok konklúziója került bele, nagyrészt a következő sorrendben: 1. Mely településen végzik a vizsgálatot? 2. Kik igazolnak? 3. Melyik király, mikor, hol, kiknek kiadott címeres levelével igazolnak? 4. A címeres levelet mikor, hol publikálták? Ettől eltérő, informatívabb, vagy kevesebb adatot szolgáltató bejegyzések is előfordulnak. A Miskolci járásra vonatkozóan négy helyen is szerepelnek a jegyzőkönyvben bejegyzések, összesen harmincöt oldalon. Az itt közölt egyeden járás mellett, a jövőben elektronikus formában szeretnénk közzétenni a maradék három járás adatait is. Emellett egyéb Borsod megyei nemesi összeírásokat és a megye nobilitariájában található, információban gazdag adatokat is szeretnénk közölni. Az összeírásban közölteket a könnyebb kereshetőség kedvéért a települések betűrendjében, azon belül a személynevek betűrendjében közöljük. A személyneveket, hacsak nincsenek közöttük hagyományos írásmódúak, a mai írásmódnak megfelelően írjuk le. Lábjegyzeteket a Borsod megyei kihirdetések esetben akkor alkalmazunk, ha a nemességvizsgálati jegyzőkönyv, a nemesi közgtoílés jegyzőkönyvei vagy Borovszky Samu monográfiája között eltéréseket találtunk, vagy a kihirdetés nem található a jegyzőkönyvben. A Borsod megyén kívüli kihirdetések esetében akkor alkalmazunk lábjegyzetelést, ha egyéb plusz információval szolgálhatunk.