A Herman Ottó Múzeum évkönyve 51. (2012)

RÉGÉSZET - HAJDÚ Melinda: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2011-ben

134 Hajdú Melinda Kupa— Allami Gazdasági lencsés-tanya, 2. lelőhely (Csengeti Piroska) A lelőhely Kupától D-re, a volt Tsz-teleptől D-re, a közút két oldalán található. A Kupa és Homrogd kö­zött tervezett optikai kábel összeköttetéshez kapcso­lódó örökségvédelmi hatástanulmány készítése során, 2011 tavaszán fedezte fel Miskolczi Melinda. 2011 őszén, a kivitelezéskor, az út K-i oldalán vég­zett régészeti megfigyelés alkalmával csupán lelete­ket tudtunk gyűjteni, a metszetekben jelenségek nem voltak megfigyelhetők, így feltárásra nem került sor. A kiásott árkok mélysége 60—80 cm volt, bennük fe­kete öntéstalaj mutatkozott, a sárga altalajt nem ér­ték el. Az árkokból őskori, neolitikus és középkori kerámiatöredékek kerültek elő. A lelőhely jelenségei valószínűleg a beavatkozási határnál mélyebben he­lyezkednek el. Az É-D-i irányú lelőhely kb. 800 m hosszú, és legalább 70 m széles. Mályi—Üdülőtelep (Hajdú Melinda—Tóth Krisztián) 2011. november 28—december 2. és 2011. december 8—9. között régészeti megfigyelés keretében végeztünk feltárást Mályi-Nyékládháza szennyvíz nyomóvezeték meghosszabbításának földmunkái kapcsán. Összesen 5 stratigráfiai egységet osztottunk ki. Beásás egyértel­mű nyoma sehol sem jelentkezett. Egy helyen 1,5 m hosszan a nyomvonal szélességben paticskoncentrá­ciót figyeltünk meg, mely felszedése után cölöplyuk rendszer nem rajzolódott ki. Kisméretű összetört pa­ticsdarabokról van szó, melyek vélhetően másodlagos helyzetűek. A többi jelenség a humuszban vagy a sár­ga altalaj és a humusz közötti kevert rétegben jelent­kezett. Ezen jelenségek kultúrrétegként, járószintként értelmezhetőek, de megítélésük nem egyértelmű, me­lyet tovább bonyolít, hogy a lelőhelyet a Ny-i oldalán fekvő út alapozási munkái során is bolygatták. Beásás nyoma egy esetben feltételezhető. A szórvány lelet­anyag alapján az alföldi vonaldíszes kerámia kultúrája (AVK2 vagy AVK3) által létrehozott település részle­tét sikerült feltárnunk. Munkatársak: Nagy S. József, Páll Gergely. Megyaszp-Nádas-dűlő (Simon László-Hajdú Melinda) A Megyaszó 3702. sz. közút 16+184 km szelvé­nyéhez csatlakozó 0279, 0270 és 0262/3 hrsz-ú ingat­lanon tervezett mezőgazdasági út (2. szakasz) építése kapcsán végeztünk próba- majd megelőző feltárást a lelőhelyen. A közeli tó miatt a sárga altalaj szintjén több kutatóárokban feljött a víz, ezeken a szakaszo­kon a munkát beszüntettük. A 8. kutatóárokban a felső 30—40 cm-en szórvány kerámiát, paticsot, állat­csontot találtunk, melyek több korszakot képviselnek: neolitikum, római császárkor (szarmata), Árpád-kor. A leletanyagot objektumhoz nem tudtuk kötni, felte­hetően a tó melletti dombról mosódott le. Ugyanez a helyzet aló. kutatóárok esetében, ahol egyelten da­rab neolitikus kerámiát gyűjtöttünk. Régészeti objek­tum a 7. kutatóárokban jelentkezett. A teljes ásatási felületen összesen 19 régészeti jelenség (2 földbemé­lyített épület, több kemence és hozzájuk kapcsolódó munkagödör, egyéb gödrök) és két jelenkori (vízelve­zető) árok (?) foltja jelentkezett. A telepről előkerült leletanyag szegényes, kevés kerámiatöredék, használati tárgy került elő. Az előkerült telepjelenségek és lelet­anyag alapján a település a 10—12. századra datálható. Munkatársak: Gál-Mlakár Viktor, Sáfrány Andrásné. Méra—Sós pást (Miskolczi Melinda) A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igaz­gatóság Novajidrány község Önkormányzatának meg­bízásából szennyvízberuházáshoz kapcsolódóan 2011. december 8—15. között régészeti próbafeltárást vég­zett a területen. A lelőhelyet Szörényi Gábor András azonosította örökségvédelmi hatástanulmány készí­tése során 2011-ben. A próbafeltárást a Bársonyos­csatorna nyugati oldalán, Méra északi szélén végeztük el. A területen kisebb, emberi megtelepedés számára alkalmas, magasabb szárazulatok sora figyelhető meg. A csekély intenzitást mutató lelőhelyen néhány őskori kerámiatöredéket és paticsot gyűjtöttünk a humuszo­lás során. A lehumuszolt felszínen egy cölöplyuk, egy É-D-i irányú árok és egy gödörkomplexum foltját azonosítottuk. A felszínt téliesítettük, régészeti feltá­rására 2012-ben kerül sor. A próbafeltáráson Galkó József és Páll Gergely vettek részt. Mezpnagymihály—Nagyecsér Észak és Dél (Gál-Mlakár Viktor) A miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársai a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága megbízásából meg­előző feltárást végeztek Mezőnagymihály—Nagyecsér település körzetében 2011 őszén. A megelőző fel­tárás a tervezett elektromos földkábel két nyomvo­nalszakaszára terjedt ki. A kutatás első szakasza a Nagyecsértől 1 km-re északra lévő nyomvonalsza­kasz északi, mintegy 80 m hosszú szakaszát érintette. A Nagyecsér—Észak lelőhelyen a feltárás során 5, a ró­mai császárkorhoz köthető objektum került elő. Ezek alapján talán kapcsolat feltételezhető a 2008. évben megismert császárkori teleprészlettel. A feltárás második szakaszában Nagyecsér kül­területének déli részén végeztünk feltárást. A 775 m

Next

/
Thumbnails
Contents