A Herman Ottó Múzeum évkönyve 51. (2012)

RÉGÉSZET - SZÖRÉNYI Gábor András: Huszita erődítések Északkelet-Magyarországon

Huszita erődítések Északkelet-Magyarországon 121 9. kép. Sajónémeti légifotója (Fotó: Czajlik Z.) Abb. 9. laiftaufnahme der Burg Sajónémeti (Foto: Z. Czajlik) láthatták a pusztuló vár markáns romjait, melyek stratégiai értékét felismerték és rövid időre megszállták. A védelmet nyújtó sáncot, árkot valamint a palánksort/ kerítést azonban nem ők, hanem az Árpád-kori elődök építették. A huszitákhoz köthető bármiféle épített objektum hiánya egy kurta, rövidke használatra utal. És csak használatra. Úgy tűnik, hogy az Árpád-kori vár kiemelkedő magja, mély árka és sánca tökéletesen elegendő volt egy ad hoc jellegű védekezésre. Ha esedeg megtámadták őket, akkor a sáncok mögé visszavonulva elbújhattak. Ezen objektumot nem bővítették tovább, valószínűleg nem is lakták. Mindösszesen a támadásokra felkészülve eltakarították az útban lévő akadályokat, azaz az Árpád-kori romokat. Eme huszita erősség így sokkalta jobban hasonlít egy nyílt színi háború tábori védművéhez, mint várhoz. SAJÓNÉMETI VÁRA Az erődítmény történetéről nagyon keveset tudunk. Mindössze egy 1460-as oklevél említi meg a „fortalitio"-t, amit Jan Giskra néhány nap alatt emelt 1459 előtt.

5 Később Antonio Bonfini emlékezett meg róla, 5 MOL DL 81396 aki szerint a „castellumot" Hunyadi Mátyás foglalta vissza 1460-ban (BONFINI 1995, 727). További említései nem ismertek. A ma is szembetűnő formájú sajónémed várban Vadnához hasonló metódusok szerint kutattunk (9. kép). A roncsolásmentes eljárásokat követte a szondázó ásatás. Első lépésként, 2009-ben elkészítettük az objektum mikrodomborzati felmérését, melynek során 737 pontot mértünk fel, összesen 11 941 m

2-t (10. kép). Morfológiáját tekintve joggal merült fel, hogy mottéról van itt szó, hiszen központi, kerek magja 10 méterrel emelkedik az övező körsánc fölé (

FELD 2007). Ez a körsánc azonban merőben eltér a megszokott Árpád-kori formáktól, hiszen két oldalán sáncból kiugró kitüremkedés figyelhető meg, továbbá az északi oldalán a sánctól független, ugyancsak háromszögletű védmű látható. A várhoz vezető megközelítő út fölött — a körsánctól délre - pedig egy további hosszanti sánc is emelkedik. Az erődítés összetettségét tovább fokozza egy, a központi magtól 80 m-re fekvő ónálló, szintén motténak vélhető objektum (11. kép). Ezen mottekérdésre is igyekeztünk előzetes választ nyerni a várhegy 2008-as geofizikai vizsgálatával.