A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

KÖZLEMÉNYEK - SISKA József: Battyán —Egy bodrogközi falu a 16—17. században

A Herman Ottó Múzeum Évkönyve L (2011), 521-456. BATTYÁN — EGY BODROGKÖZI FALU A 16-17. SZÁZADBAN Siska József "

Herman Ottó Múzeum, Miskolc Egy 19. századi falusorolóban zöld Battyánnak nevezett helység a Bodrogköz északkeleti részén, a Latorca- és Tice-patak között fekszik. Napjainkig nagy kiterjedésű erdeje van a Latorca déli oldalán. A jelzőt adó növényzet a katonai térképek tanúsága szerint az elmúlt korokban még nagyobb lehetett. A települést, eddigi ismereteink szerint 1349-ben említik először. 1541-ben 26 lakott és 2 üres porta volt benne (VALTER 1974, 47), 1851-ben 740 fő a népesség száma, és 313 hold szántó, 283 hold rét és 665 hold erdő alkotta határát. A kastély körül 93 hold majorsági beltelek feküdt (FÉNYES 1851, 160). A BIRTOKOSOK A falu I. Ferdinánd adományaként, 1560ban került a Tárkányiak kezére, miután azt megelőzően több család birtokolta. Tárkányi István a háborúkkal terhelt 16. században részt vett az aktuális csatározásokban. 1599ben Giorgio Basta ellen harcolt. 1614-ben a nemesi felkelők zempléni kapitánya volt. Utána a vármegye közigazgatásában vállalt funkciót, majd 1620-ban törvényszéki ülnök, 1621-ben alispán. Ebben a tisztében több országos jelentőségű eseményen jelen volt. Országgyűlési képviselő volt Zólyomban Bethlen Gábor fejedelemsége idején. O képviselte harmadmagával a fejedelmet II. Ferdinánddal folytatott béketárgyalásokon. Részese volt a nikolsburgi békét megelőző egyeztetéseknek. O képviselte a megyét Bethlen Gábor Brandendurgi Katalinnal tartott esküvőjén, Kassán. 1633-ban ismét őt küldték a soproni országgyűlésre. 1634-ben halt meg, utána István nevű fia örökölte birtokait, majd ennek unokája, Pribék Éva, az ungi főispán lánya. O 1688-ban ment férjhez a legnagyobb bodrogközi területtel rendelkező család leszármazottjához, 'Sennyey Istvánhoz (GYULAI 2006, 69-70). A VALLÁSI VISZONYOK A középkorban a földesúr felekezete meghatározta a hozzátartozó jobbágyokét is. A battyániak a 16. század közepén tértek át a református hitre, elfoglalva a római katolikusok templomát. A zempléni református esperesek 1629-től jártak rendszeresen vizitálni a faluba. Tárkányi István 1659-ben evangélikus templomot építetett. Pribék Éva ezt a római katolikusoknak adta át az ellenreformáció idején. Az épület a falu közepén állt és tornyában három harang volt. Minden bizonnyal Wierd György eperjesi öntőmester műhelyében készültek (BOGOLY 1996, 44-45). A FÖLDESÚR REZIDENCIÁJA A nagytárkányi kastélyt Tárkányi Fruzsin kapta meg. Tárkányi István neje, Szegedy Zsófia Battyánban 1648-1650 között építette