A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

MŰVÉSZETTÖRTÉNET - VÁMOSI Katalin: A miskolci avas-déli római és görög katolikus templom építéstörténete

478 Vámosi Katalin helyeztek el. Az alap képsor ikonjai alá kisebb ószövetségi tárgyú ábrázolásokat is beillesz­tettek. Az avasi kápolnában ezek díszítő mo­tívumokkal helyettesítődnek. A királyi ajtó mellett a két zöld színű négyzetben, közepén a görögkeresztformák négy részre osztják a képmezőt, melyek mindegyikében dekoratív mintázatú sárga keresztformák ismétlődnek. A legszélső négyzetek díszítő elemei ettől eltérnek, ugyanis itt okkersárga alapon fehér körben egyenlő szárú kereszt rajzolódik ki a zöld háttér előtt. A középső királyi ajtón, melyen csak fel­szentelt pap, püspök léphet be a szertartása alatt, liturgikus ruhába öltözve, az Angyali üdvözlet jelenik meg. A bizánci típusú ábrá­zolásokhoz hasonlóan Máriát a kezéből kiej­tett orsóval ábrázolja — az ikonok készítője dr. Kárpáti László 1 5 grafikus és ikonfestő (BACSÓKA 1992, 5) —, amint megpillantja Gábriel arkangyalt, az Úr küldöttjének kijáró keresztes hírnöki bottal kezében. Tőle jobbra, azaz délre Krisztus ikonja, a mellette lévő diakónus ajtón, — amit a szertartásoknál se­gédkező világiak használhatnak — Szent Ist­ván első vértanú a kezében tartott füstölővel, amely diakónus voltára utaló attribútum, a keleti egyházban használatos ábrázolási típus. Legvégül a templom védőszentje János apostol és evangélista 1 6 következik, amint „Prohor"­nak diktál. Az egyházi előírásnak megfelelően a királyi kaputól északra, azaz balra az Isten­szülő karján a gyermek Jézussal jelenik meg, a mellette lévő északi ajtón Szent Mihály ark­angyal alakja magasodik, majd ezt követi a kaputól balra Szent Miklós myrai püspök egész alakos ikonja, teljes püspöki ornátusban, kezében könyvvel. Az ikonosztáz legmaga­sabb pontján, középen a Golgota jelenete, 1 5 1992-ben készültek el a görög katolikus kápolna ikonjai. Dr. Kárpáti László 2003-ban a szent sírrá is alakítható karácsonyi ikont készítette el. 1 6 így lett a kápolna titulusa Szent János apostol és evangélista. A kápolnát 1992-ben szentelte fel Dr. Mosolygó Marcell főesperes. azaz a keresztre feszített Jézus Krisztus, két oldalán Szűz Máriával és Szent János apostol­lal (8. kép). A belső szentély freskója is a bizánci művé­szet értelmezése szerint ábrázolja az oltári­szentséget, amint a gyermek Jézus a diszko­szon, liturgikus tálon fekszik, körülvéve angyalokkal és prófétákkal. Két oldalán, balra és jobbra hat-hat ikon kapott helyett, ame­lyek a tizenkét főünnepet ábrázolják. Dr. Jan­ka György görög katolikus parókus 2004-ben kezdeményezte az ikonsorozat elkészítését, amely a hívek adományai révén gyarapodott. A szabályok szerint az ikonosztázion alap képsora fölött, a második sorban — ahol a Nagy Deészisz is található — kapnak helyet, egymás mellett a Dodekaortion ikonjai. A miskolci kápolna nagysága, alacsony belma­gasság miatt megvalósíthatatlan volt a többso­ros elrendezés. Az ikonosztáz váza sem fából épült, hanem téglából, ami igazodik a temp­lom építőanyagához. A nyugati homlokzat színes üvegablaka dr. Pénzeli Péter és Monostory Viktória alkotása, 2002-ben való­sult meg. A liturgikus terek szomszédságában foko­zatosan, több ütemben, 1992-2000 között épült ki Ferencz István tervei alapján a rend­ház és iskolakomplexum kiszolgáló egységei­vel együtt, kialakítva így egy kisebb város­részt a falak védelmében. A teljes oktatási épületegyüttest 2002-ben, a 8. Nemzetközi Építészeti Kiállítás Magyar Pavilonjában, Ve­lencében mutatta be Ferencz István a három magyar kiállítók egyikeként. Az iskola­együttes objektumainak szint eltolásai, tera­szos elrendezése követi a domboldal terep adottságát, hasonlóan a sportpályához és ren­dezett környékéhez. A létesítendő katolikus gimnázium tervét először Korzenszky Richárd pannonhalmi bencés gimnáziumi igazgató vetette föl 1989­ben. Elképzelése szerint az épületegyüttes a bencés hagyományokat idéző, középkori jel­leggel bíró zömök, erőteljes tömegekből alaki-

Next

/
Thumbnails
Contents