A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

MŰVÉSZETTÖRTÉNET - VÁMOSI Katalin: A miskolci avas-déli római és görög katolikus templom építéstörténete

A miskolci avas-déli római és görög katolikus templom 469 György út és Mednyánszky út, illetve a Fényi Gyula tér által körbe zárt fennsíkszerű részre, melyet nyugatról az egyetem felé lankás lejtő határol. Erre a természeti adottságra hagyat­kozva tervezte meg a Kossuth-díjas építész, Ferencz István az épületegyüttest, oly módon, hogy a keleti négysávos forgalmi úttal párhuzamosan erőd jellegű, egyenes beépítést alkalmazott az egyes épülettömböket át­hidalásokkal összekapcsolva, lezárva így a lakótelep felé az egyházi együttest, amelyet a nyugati oldalon a dombra haránt beépítésű épületekkel zárt egységgé alakított. Ugyan­akkor a nyugati részen, a templom előtt, az épületek ölelésében kis teret alakított ki, ahonnan lenyűgöző panoráma nyílik a tapolcai völgy felé (TAKÁCS 2002, 34). A TEMPLOM ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE Az egyházi együttes első épülete a temp­lom 4 volt. Alapkő letételére 1990. június 2-án került sor, amelyet dr. Seregély István egri érsek és dr. Keresztes Szilárd hajdúdorogi püspök áldott meg (SZIGETI 1990, 4; VELKEY 2004, 65). Titulusként az Ige temploma elne­vezést kapta. Dr. Kada Lajos pápai nuncius, az egri érsekkel és a hajdúdorogi püspökkel együtt szentelte fel 1992. szeptember 27-én. Mindkét egyház vezetője jelentős anyagi támogatást nyújtott a templom felépüléséhez. Ezenkívül hazai és külföldi hívek, városi cé­gek, a Városi Tanács, a Mindszenti plébánia, a torontói és montreáli magyar egyházközségek, a Müncheni Érsekség, a Máltai Szeretetszol­gálat, és az Európai segélyszervezet támogatta az építkezést (P. CSÓKAY 2004, 70; VELKEY 2004, 66). A közös használatban lévő temp­lom 4/5 részben római, 1/5 részben görög katolikus egyházi tulajdonában van, míg a kápolnák, sekrestyék, plébániák a felekezetek saját ingatlanjai (GRUNDA 2004, 71). 4 A templom nettó alapterülete 869,4 m 2, kétszáz ülő- és ötven állóhellyel rendelkezik. Avas-Dél Városközpont templom és parókiák engedélyezési terve. Tervező építész: Ferencz István. A templom magasságánál fogva és a kápol­nákhoz, parókiákhoz viszonyított szimmetri­kus, központi elhelyezése folytán kiemelt szerepet tölt be. Robosztus, erődszerű, zárt tömege és kapcsolódó egységei révén uralja, és erőteljesen meghatározza helyét a teljes épületegyüttesen belül. Campanile-re emlé­keztető különálló harangtornyába 5 (MÁNDY 2004, 64) egy-egy harang került, a nagyobb Szent Ferencről kapta nevét, a kisebb Szent Erzsébetről (DOBROSSY 1995, 260). 6 Külső homlokzatának vakolatlan, vörhenyes árnya­latú téglafelületei harmonikusan illeszkednek a tetőszerkezeti födémet burkoló hódfarkú cserép vörös színéhez. A keleti külső homlok­zat attika alatti konzoljára került az a barokk Mária szobor, amelyet dr. Seregély István egri érsek 1991-ben ajándékozott az egyházköz­ségnek. A templomhajóhoz csatlakozó kápol­nák együttese hozza létre a kereszthajót, ame­lyet a kapcsolódó plébániák épületei tovább nyújtanak északi és déli irányba. A latin kereszt alaprajzú csarnoktemplom félköríves, keletelt szentélyzáródású, kubu­saival románkori plébániatemplomra emlé­keztet. Síkfödémmel záródó osztatlan egyha­jós templomterét záradék nélküli diadalíve sem osztja meg, nem választja el az apszistól. Előre gyártott vasbeton elemekből összeállí­tott kazettás mennyezete acélgerendákon fekszik, így a mennyezet elemelkedik a falpe­remtől a csatlakozásoknál fogva, lebegő hatást 5 1994-ben készült el a templomtorony, és felszen­telése is ekkor történt. 6 A Szent Ferenc harang 420 kg. Felirata az egyik oldalon: „Isten dicsőségére öntette a Hudy-család. legyen mindig békesség! Öntötte Gombos lajos harangöntő, 1992. évben." A Szent Ferenc relief alatt: „Énekeljétek az Úrnak, áldjátok a nevét nap­ról-napra, hirdessétek üdvösségét! Hirdessétek dicsőségét a nemzetek között, csodatetteit minden nép előtt" szöveg olvasható. A Szent Erzsébet harang 243 kg. Felirata: „Dicsérjétek az urat zengő érc szavával." Istennek legyen hála, Halleluja. A Hudy-család. Öntötte Gombos lajos harangöntő, 1992. évben." A harangok Gombos Lajos őrbottyáni műhelyében készültek, és 1994. októ­ber első vasárnapján szentelték fel őket.

Next

/
Thumbnails
Contents