A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

MŰVÉSZETTÖRTÉNET - VÁMOSI Katalin: A miskolci avas-déli római és görög katolikus templom építéstörténete

A Herman Ottó Múzeum Évkönyve L (2011), 467-456. A MISKOLCI AVAS-DÉLI RÓMAI ÉS GÖRÖG KATOLIKUS TEMPLOM ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE Vámosi Katalin* 'Herman Ottó Múzeum, Miskolc Absztrakt: A rendszerváltást követő években, 1990-től az ország számos településén egyre több templom építése kezdődött el, hiszen az elmúlt negyven év szocialista időszaka nem kedvezett a templomépítészetnek. Miskolcon 1992-ben épült fel az avas-déli katolikus templom, amelynek építéstörténetét, illetve építészeti és művészettörténeti jelentőségét szándékoztam tanulmányomban bemutatni és összefoglalni. Kulcsszavak: görög katolikus, római katolikus, egyházi épületegyüttes, ikon, szárnyas oltár ELŐZMÉNYEK Miskolcon, az Avason — a hetvenesnyolcvanas években rohamos gyorsasággal épülő negyvenezres új városrészben — már 1974-ben, a tervezési folyamat során templom építésére alkalmas területet jelöltek ki, majd a kivitelezéskor beépítetlenül hagytak a lakótelep közepén. Dr. Velkey László gyermekorvos professzor, a városrész országgyűlési képviselőjeként, Miskolc város tanácsülésén 1986ban fölvetette a templomépítés gondolatát, amelyet a következő évben már a Városi Tanács is támogatott (VELKEY 2004, 65). Az eredeti elgondolás alapján egy ökumenikus templom létrehozása volt a cél, a római és görög katolikus, református és evangélikus egyházak közreműködésével. A négy felekezet képviselői — dr. Seregély István, a római katolikus egyház részéről, dr. Keresztes Szilárd, a görög katolikus, dr. Kürti László, a református és Sárkány Tibor, az evangélikus egyházaktól — jegyzőkönyvben rögzítették szándékaikat és feladataikat 1988. május 23án a miskolci Mindszenti plébánián. Szeptember 23-án a református gyülekezet visszalépett eredeti elhatározásától, majd az evangélikusok anyagi fedezet hiánya és más jellegű feladatok következtében mondtak le az építkezésről, így a két katolikus egyház: a római és görög maradt meg építtetőként. Miskolc Város Tanácsa által ingyen rendelkezésükre bocsátott háromhektáros terület

1 (JUHÁSZ 1994a, 4) elfogadva, az egyházak építészeti tervpályázatot írtak ki Miskolc Városszépítő Egyesület, a Magyar Építőművészek Észak-Magyarországi csoportja és a Városi Tanács közreműködésével (KELEMEN 1991, 6). A pályázati kiírás a teljes egyházi épületegyüttes konstrukcióját kívánta meg a tervezőktől. Nevezetesen közös használatra alkalmas, ugyanakkor leválasztható ökumenikus templomteret kórussal, valamint külön bejárattal ellátott két kápolnát, hozzájuk csatlako1 A város másfél millió forinttal is támogatta az építkezést.