A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

MŰVÉSZETTÖRTÉNET - SÜMEGI György: Szalay Lajos háborúja. A fegyverek közt (sem) hallgatnak a múzsák

Szalay Lajos háborúja 461 képrögzítői bázisáról.

5 Az események, a harcra indulók fölött, a háború zajlását magasból figyelő alkotói álláspont csupán az első benyomást, inkább csak az elképzelt-vágyott alkotói szándékot tükrözi. A valóság, maga a háború ezt is fölülírta: földre vagy éppen lövészárokba, bunkerbe kényszerítette a rajzolót, a harcokkal, harcolókkal azonos szintre. A Bajtársiasság című kétoldalas temperavázlaton

6 lövészárokban egymásra utalt katonák dinamikus jelenetét rögzítette (1. kép). A Zsitomíri templom rajzán

7 nemcsak a hagymakupolás épületegyüttest jelenítette meg, hanem a környező házak vázlatos képét is adja (2. kép). E műnek a hátoldalán álló katonák csoportját, egy lótetemet és vonuló trén vázlatos képét rögzítette. A hadba vonulást, a Mednyánszky László által az első világháború frontjairól oly szuggesztíven megidézett jelenetet, hadtáppal, szekerekkel vonuló csapattestet jelenít meg enyhén felülnézetből. A dombhajlatban vonuló, magaslatra fölérő katonák Szalay első világháborús rajzához hasonlóan lábvédőket viselnek (3. képf. Egészen más a hangulata és jellege a vert hadseregrészeknek, a túlélőknek, a hiányos öltözetű sokat szenvedetteknek a dermesztő, ugyancsak áldozatokat követelő télben Szibériába, hadifogságba hajtását fölidéző kompozíciónak (4. kép)

9. Megtépázott, elcsi5 Háborús emlék (Don-kanyar), 1942-1943 (papír, tus, tempera, 320 x 212 mm; Jelezve nincs — Kovács Gábor Művészeti Alapítvány) Reprodukálva: SÜMEGI 2009, 76. 6 Bajtársiasság, 1942 (papír, tempera, 244 x 166 mm; Jelezve balra lent: „Bajtársiasság"; Hátoldalán: hasonló jelenet három alakkal — Magántulajdon, Budapest) 7 Zsitomíri templom, 1942 (papír, tus, 280 x 230 mm; Jelezve jobbra lent: „Zsitomíri templom 1942 Szalay"; Hátoldalán: katonacsoport, vonuló trén, döglött ló rajza — Magántulajdon, Budapest) 8 Vonuló trén, 1942 (papír, tus, 233 x 148 mm; Jelezve jobbra lent: „Szalay" — Magántulajdon, Budapest) 9 Szibéria felé, 1943 (papír, lavírozott tus, 298 x 208 mm; Jelezve balra lent: „31" — Kecskeméti Képtár, ltsz.: 82.833.18.) Reprodukálva: SÜMEGI 2009, 79. gázott emberek — lovasok felügyelete mellett — vonszolják magukat, maradék életüket cél nélkül, kényszeredetten, végső kétségbeeséssel az ismeretlenbe. Lemondó szomorúság, kilátástalanság és a tragédia szele lebeg e szuggesztíven, az egyes végtagok eltúlzásával még expresszívebbé szcenírozott jelenetben. Ez a rajz Farkas István festőművész, a Singer és Wolfner Kiadó vezetőjének a gyűjteményébe tartozott. Szalay rendszeresen dolgozott a Kiadónak. A fronton készült háborús rajzairól említi, hogy „az elkészülteket Farkas Istvánnak küldtem el. Azok megjelentek talán az Új Időkben meg a Magyar Nemzetben." (SÜMEGI-TÓTH 1991, 56)

1

0 Aztán fordulat következett, amit ő így említ: „42-ben Kurszkig jutottam haditudósító szakaszban, amikor megtudtam, hogy nekem propagandát kellene csinálnom, nem tudósítást. Többé egy vonalat sem tudtam húzni. "(SÜMEGI-TÓTH 1991, 36) Ez önmagában, erkölcsileg megokolja az ilyen nemű művek alacsony számát az életműben. Önálló rajzkönyvei közül Szalay legelsőként az 1945-ben megjelentbe válogatott be három olyan kompozíciót, amelyek egymásutániságukban, időrendjük szerint egyfajta logikusan egymásra következő képsorban foglalják össze a háború történetét, röviden: Búcsú, Ezerkilencszáznegyvennégy, Hazatérés (SZALAY 1945). Szalay az első összefoglaló jellegű rajzkönyvében, a Tucumánban (Argentína) megjelent antológiában (SZALAY 1954) önálló, címmel és fejezetkezdő rajzzal bevezetett ciklusokat képezett. A hetedik, a háborút megidéző rajz-antológia a bevezető sisakos katonafejjel együtt 13 rajzot tartalmaz. Kezdő darabja az idős, kétségbeesett anyától búcsúzó katona 1939 címen. A növekvő évszámokhoz mint címekhez rendelt művek a háborúnak az egyes ember életében jelentke1

0 Szalay háborús rajzait nem találtam az általa említett lapokban.