A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)
TERMÉSZETTUDOMÁNY - SZAKÁLL Sándor-KRISTÁLY Ferenc-ZAJZON Norbert-NÉMETH Norbert-FEHÉR Béla Másodlagos foszfátok és szulfátok a diósgyőri Fényeskő-völgy kovásodott metariolitjában
Másodlagos foszfátok és szulfátok 45 nek színtelen, táblás kristályai legtöbbször kettős vagy több egyénből álló poliszintetikus ikreket képeznek. Az albitkristályok felszínét számos másodlagos ásvány (pl. goethit, hematit, jarosit) bekérgezheti, így természetesen színét is megváltoztathatja. Az albit (plagioklász-földpát) mellett egy káliföldpát is megjelenik a társulásban, ez pedig a mindig alacsony hőmérsékletű hidrotermás oldatokból kristályosodó, álrombos termetű ortoklász. Ezt nevezi a szakirodalom adulárnak, mely az ortoklász morfológiai változata. Ennek színtelen, fehér romboéderszerű kristályai itt 1-3 mm-t érnek el. Az adulár jelenléte egyértelműen bizonyítja, hogy a hidrotermás tevékenység itt epitermás jellegű volt. A muszkovit az üregekben színtelen, 0,1-0,5 mm-es, vékony táblás kristályokból álló kusza halmazokként figyelhető meg. Az apró pikkelyes, jellegzetes gyöngyházfényű, a szakirodalomban szericit névvel illetett laza tömegei a vaskos kvarc és albit repedésrendszereit töltik ki. Az itteni szericit is tipomorf ásvány, hiszen a hidrotermás folyamat szericites jellegét bizonyítja. Meg kell még említenünk egy sötét smaragdzöld színű pikkelyes csillámot, mely színét (az ED-spektrum szerint) kevés krómtartalmától nyeri, ez a muszkovit fuchsit nevű változata. Végül talán nem érdektelen megjegyezni, hogy a Kárpát-övezetben éppen az adulár-szericit típusú epitermás képződmények hordoznak sokszor jelentős gazdasági értéket képviselő arany-előfordulásokat, így a terület ilyen szempontból mindenképpen további kutatásra érdemes. KONKLÚZIÓ Munkánk során a Bagolyhegyi Metariolit Formáció egyik feltárásában kimutattunk egy eddig innen ismeretlen szericites-aduláros kőzetelváltozási zónát, melyhez szulfidosodás kapcsolódik. A szulfidok összetétele alapján ez egy polimetallikus ércindikáció, mely az ásványegyüttest figyelembe véve epitermás eredetű lehet. Kárpáti analógiák alapján nem kizárt, hogy ehhez aranydúsulás is kapcsolódhat. Ásványtani szempontból figyelemre méltó, hogy az erősen összetöredezett, többféle deformációt szenvedett zónákban a szulfidok oxidatív hatásra történő mállásából igen érdekes, szulfátos-foszfátos ásványtársulás keletkezett. Műszeres vizsgálataink segítségével sikerült rögzítenünk ezen átalakulási folyamatok ásványainak kiválási sorrendjét (12. kép). Ennek során bizonyítottuk, hogy a szulfidok mállásából először jarosit (kálium-vasszulfát-hidroxid) jött létre. A folyamat előrehaladtával ennek csökkent a kálium- és a szulfáttartalma, ezzel párhuzamosan nőtt az ólom- és a foszfáttartalma, szélsőséges esetben ez foszfáttartalmú plumbojarosit kiválását (ólom-vas-szulfát-hidroxid) eredményezte. Később a savasból neutrálissá, majd lúgossá váló oldatok foszfáttartalmának növekedése eredményezte egy szulfát-foszfát, és számos foszfát kiválását. Ennek során első ritmusként egy ólom-szulfát-foszfát (corkit), később, — a szulfáttartalom csökkenésével — egy ólomalumínium-foszfát (plumbogummit?), végül ólommentes vas-, illetve vas-alumíniumfoszfátok (foszfosziderit és strengit?, illetve kakoxén) jöttek létre. Ez utóbbiakkal együtt a másodlagos ásványok kiválási sorát vasoxidok (goethit, hematit) zárták le. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönettel tartozunk Lévai Zsolt, Pósa Tamás és Tavas László miskolci ásványgyűjtőknek, akik felhívták a figyelmünket erre a feltárásra, és vizsgálati anyagokkal láttak el bennünket. A jelen dolgozatban leírt munka az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP-4.2.1 .B10/2/KÖNV-2010-0001 projekt keretében valósult meg. IRODALOM ÁRKAI Péter 1973 Pumpellyte-prehnite-quartz facies Alpine metamorphism in the Middle Triassic volcanogenic-sedimentary sequences of the
