A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)
MŰVÉSZETTÖRTÉNET - PIRINT Andrea: A Napóleon-kultusz képzőművészeti emlékei képes levelezőlapokon
454 Pirin t Andrea bátor szebbeket küldeni. " 5 4 Az utóbbi mondat a külföldi képeslapok hazai elterjedtségére, illetve beszerezhetőségére is rávilágít. Ilyen körülmények között Kéler Margit hobbija sem lehetett reménytelen vállalkozás, s Napóleon-tárgyú levelezőlap-gyűjteménye az évek során biztosra vehetően szépen gyarapodott. 1910 tavaszától kezdve az üzenetküldők esetenként már „gyűjteménygyarapítási" szándékra hivatkoznak. „A Napóleont ábrázoló képeslap gyűjteményhez szabad legyen nekem is ezen lappal, talán egy, eddig abban még nem levő példánnyal hozzájárulni" — olvassuk egy helyen, 5 5 míg egy másik mondat így szól: „Nem tudom, megvannak-e már Neked ezen Napoleon kártyák, de azt hiszem legalább egy még ismeretlen előtted...". 5 6 Az utóbbi idézet arra is rávilágít, hogy valójában fogalmunk sem lehet a Kéler-gyűjtemény nagyságrendjéről. A kedves ismerősök „szűz" lapokkal is meg-megajándékozhatták a hölgyet, s ilyenekhez ő maga közvetlenül is hozzájuthatott. Csak annyi bizonyos, hogy a szerencsi képeslapgyűjtemény Napóleon-tárgyú lapjai közül 32 darab íródott Kéler Margit számára. „A társadalmi struktúra megváltozása [...] kialakított egyfajta polgárias-kispolgárias gyűjtési igényt, hobbyt, melynek a képeslap a maga olcsóságával, ugyanakkor információs közérthetőségével, valódi és álesztétikai értékeivel szinte magától kínálkozott tárgyául"— mutat rá Petercsák Tivadar (PETERCSÁK 1994, 19). Kéler Margit gyűjteménye fényes igazolása az iménti megállapításnak, de ékes bizonysága egyben a nemzetközi hős-kultusznak, s ezen belül a Napóleon iránti rajongásnak is. Hogy mi vezette a mádi úrleányt arra, hogy ideálját az ellentmondásos történelmi személyiségben találja meg, nem tudjuk biztosan, családi hátteréről ugyanis mindössze annyit 5 4 ZM N, N54. Késmárkról Tátraházára. 1906. augusztus 28. 5 5 ZM N, N33. Kassáról Mádra. 1910. március 10. 5 6 ZM N, N38. Bécsből Mádra. 1910. március 2. tudunk, hogy édesapja minden bizonnyal az a Kéler Imre volt, akit 1898-ban jegyeztek be a cégbíróságon mint mádi borkereskedőt, 5 7 és aki 1872 és 1888 között az ágostai hitvallású evangélikus egyház tállyai közösségének felügyelői tisztét viselte (BOROVSZKY 1905, 325). Kéler Imre 1914-ben, 76 éves korában Mádon bekövetkezett haláláról a Vasárnapi Újság is megemlékezett. 5 8 Tény, hogy a Kélerek között egy tekintélyes építészvállalkozót is találunk, akinek nevét számos kivitelezés (pl. a budapesti Népszínház építése) (SZÉKELY 1990, II. 107) és egy róla elnevezett alapítvány is megőrizte. 5 9 Ezt a budapesti vállalkozót történetesen Kéler Napoleonnak (1845-1919) hívták. Hogy Margit és a szintén evangélikus vallású Kéler Napoleon rokonságban voltak-e, nem tudjuk, de a Kélerek körében megnyilvánuló Napóleon-emlékezetről mindketten tanúskodnak. Napóleon kultusza mára sem áldozott le, noha Magyarországon csak felszínesen érzékelhető, nemzetközi tekintetben élő és lüktető jelenségről van szó. Része maradt az európai kommemoratív kultúrának, ugyanakkor igen fontos bázisokkal bír Amerikában is. Számos egyesület szenteli tevékenységét annak, hogy Napóleon emlékezete fennmaradjon, elkötelezett történészek, megszállott magángyűjtők és névtelen hétköznapi emberek támogatják mindezt. A szerencsi Zempléni Múzeum képeslapgyűjteménye Napóleon-tárgyú egységének művészet- és kultúrtörténeti vizsgálatához szorosan kapcsolódik a gyűjtemény képeslaptörténeti, illetve szakmuzeológiai feltárása (készítési idő, kiadóvállalat, nyomdatechnikai eljárás), ezt a munkát a múzeum munkatársa, Orosz Zoltánné végzi. A közös kutatás célja 5 7 Országos Hírlap, 1898. április 15. 12. 5 8 Vasárnapi Újság, 61. évf. 44. sz. (1914. november 1.) 830. 5 9 Az 1922. évi alapító levél: http://public.omikk.bme.hu/mee/fajlok/1922-224- 225.pdf. (2011. december 20.)
