A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

NÉPRAJZ - BODNÁR Mónika: Felföldi gyolcsosok és leszármazottaik térségünkben. Adatok a Putnokon letelepedett gyolcsosok történetéhez és a Gömöri Múzeum textilgyűjteményéhez

418 Bodnár Mónika ka a családi legendáriumból arra is élénken emlékszik, hogy 1945-ben Gracik nagymama — mivel szót tudott érteni velük — hogyan utasította helyre a fiatal nőkkel tiszteletlenül viselkedő orosz katonákat.

4

0 A harmadik generáció tagjai már többségében Magyarországon születtek, de mindenképpen itt nőttek fel. Időközben bekövetkezett a trianoni határmegosztás, ami nem kedvezett az otthon maradottakkal való kapcsolattartásnak. A harmadik generáció tagjai már semmiben nem különböztek a szomszédoktól, a térség lakosságától, nyelvükben is magyarrá váltak, bár voltak közöttük, akik jól beszéltek szlovákul. Ilyen volt például a Jászságban élő Matkulcsik András, aki lányával 1968 után járt az akkori Csehszlovákiában, s vásárlás közben leánya meglepetten tapasztalta, hogy édesapja folyékonyan beszél szlovákul a bolti eladókkal.

4

1 Napjainkra a gyolcsosok leszármazottai beolvadtak a helyi lakosságba, magyarrá lettek, csupán emlékezetükben él elődeik, nagyapáik, dédapáik származása. Családnevüket is magyar betűkkel írják, kivéve Miklóst, a legidősebb unokát és családját. Dr. Matkulcik Miklós (1943-2011) salgótarjáni fogorvosként lágyjel nélküli c-vel írta.

4

2 Büszkék gyolcsos elődeikre. Őriz a család egy családfát a Matkulcsik család szlovákiai ágáról, bár az ott élő rokonokkal legtöbbjüknek nincs kapcsolata, egyedül Miklós gyermekei kísérelték meg interneten keresztül felvenni velük a kapcsolatot.

4

3 A magyarországi ág 2004 óta évente egyszer családi találkozót szervez, melyen 30-60-an szoktak összegyűlni. 4

0 Cserhalmi Margit, Dezselán Judit és Tóth Gyula Béla adatközlése. 4

1 Molnárné Matkulcsik Erzsébet adatközlése. 4

2 Molnárné Matkulcsik Erzsébet és Matkulcikné dr. Marton Mária adatközlése. 4

3 Matkulcikné dr. Marton Mária adatközlése. EPILÓGUS A Sznagyik család leszármazottja, Kail Katalin élete végéig jó kapcsolatok ápolt a putnoki Gömöri Múzeummal. Tette ezt részben egykori putnoki diákként, hiszen a Gróf Serényi Béla Állami Polgári Leányiskolában tanult, nevét megtaláljuk az 1935/36-os tanévben végzett növendékek sorában, 22-es sorszámmal, Kailin Katalinként (NAGY 1991, 260). Férje, dr. Faggyas István kíséretében rendszeres látogatója volt a Múzeum rendezvényeinek. De nemcsak látogatták a Múzeumot, hanem számos darabbal gazdagították is annak gyűjteményét. A textilgyűjtemény féltve őrzött darabjai közé tartoznak az édesanyja, Kailin Győzőné Sznagyik Mária, valamint az ő saját stafírungjának darabjai. Édesanyja 1918. augusztus 24-én ment férjhez Miskolcon (F. KAIL 1978, 42). Stafírungját szülőfalujában, Vavrecskán készítették. A Múzeumnak ajándékozott darabok között vannak damaszt abroszok és szalvéták, párnahuzatok, hálóréklik, női alsóruházati darabok (bugyogók, pendelyek). A Matkulcsik családban nem maradtak meg, de hasonló textíliák lehettek ott is. Molnárné Matkulcsik Erzsébet ma is emlékszik édesapja MA monogrammal hímzett hálóingjeire, lepedőire. Faggyasné által a Múzeumnak ajándékozott textilféleségek legértékesebb darabja az a díszes selyemdamaszt törölköző, melybe beleszőtték Ferenc József arcképét és a magyar korona ábrázolását. Ez utóbbi darab egyúttal a készítők és készíttetők identitására is kitűnően rávilágít. A törölközőbe beleszőtt korona motívum egyértelmű utalás arra, hogy az egykori tulajdonos a magyar szent korona fennhatósága alá tartozónak érzi magát. A tárgy kitűnően példázza azt is, hogy mekkora tiszteletnek örvend ebben a korban Ferenc József osztrák császár és magyar király, s tovább bővíti az e kultuszkörbe tartozó, ún. „ferencjóská"-s tárgyak körét.