A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - SZALIPSZKI Péter: Külön és együtt. Abaúj és Torna vármegye egyesülései
Abaúj és Torna vármegye egyesülései 379 Abauj megyéhez tartozik; megyeire nézve is ezelőtt mintegy 30 évekkel Abauj megyéhez tartozott, Borsodhoz Aszaló, városáért csere utján jött." (FÉNYES 1851,162-163) A szabadságharc leverését követően az önkényuralmi rendszer nemcsak területi változásokat eszközölt az igazgatásban, hanem a magyar alkotmányt is felfüggesztette. Abaúj-Torna „...vármegyének csupán külső képe, tisztviselői szervezete maradt meg. Péchy Imre cs. kir főbiztos ideiglenes megyei tiszti kart állított egybe; megyefőnök lett Marusi Olasz János, főnöki titkár Márffy Károly, alispán nyitra-ivánkai Vitéz György, főjegyző Kunsch Gábor. Ez csak előszele volt az 1850-ben, az alkotmány visszavonása után bekövetkezett új közigazgatási rendszemek. Magyarországot öt közigazgatási kerületre osztották, melyek a Budán székelő cs. k. helytartótanácsnak voltak alárendelve. Torna vármegyét bekebelezték Abaújba, ezúttal másodszor. Ez egyesített megyén kívül a kassai kerületbe osztották Gömör, Szepes, Sáros, Zemplén Ung, az egyesített Bereg-Ugocsa , Máramaros megyéket. Kassa városa is elvesztette törvényszékét s az ideiglenesen szervezett megyei törvényszék hatásköre alá rendelteti. Főispánnak, egyúttal Sáros és Zemplén főispánjául gr. Szirmay Sándort nevezték kii' (SZIKLAY-BOROVSZKY 1896, 528) Ez az egyesítés sem élt meg azonban sokkal hosszabb életet, mint a II. József-féle. Ferenc József bel- és külpolitikai okok miatt arra kényszerült, hogy lépéseket tegyen a magyarországi alkotmányosság visszaállítására, ennek manifesztuma az 1860. október 20-án keltezett nevezetes Októberi Diploma. Tárgyunk szempontjából nem indokolt az okirat tartalmát ismertetni és értékelni, elég csupán a számunkra leglényegesebb intézkedést kiemelni: Ferenc József „A kancellárhoz küldött leiratában elrendelte az ogy. összehívását, a vm-k helyreállítását s a közigazg. hatóságok és törvényszékek hivatalos m. nyelvhasználatát." 4 4 Az Októberi Diploma megjelenését követően nem sokat váratott magára vármegyéink újra szerveződése és egyszersmind visszarendeződése. „Főispánná (Abaúj megye főispánjává) 1860. október 30-án a köztekintélynek ör\ rendő gr. Péchy Manót nevezték ki. Torna vármegye visszahelyeztetett 1848 előtti állapotába, és ismét külön vált; főispánja Ragályi Károly lett. 1860. deczember 20-án tartották 1849 óta az első megyei gyűlést, melyen a tisztikart alkotmányos renddel megválasztották, még pedig: alispánokul Lánczy Józsefet és Kelcz Istvánt, fő jegyzővé Teleky Pétert. "(SZIKLAY-BOROVSZKY 1896, 530) Paládi Kovács Attila csak az 1867. évi kiegyezés intézkedésének tudja be a megyei igazgatás visszaállítását, de mint konkrét példánk is mutatja ez már az Októberi Diploma után bekövetkezett (PALÁDI-KOVÁCS 1996, 195). Az 1850. évi közigazgatási rendezés nemcsak, hogy egyesítette megyéinket, hanem a járási beosztást is alaposan átszervezte, és részint új járási székhelyeket hozott létre. Az egyesített megyének is hét járása volt, mint annak előtte Abaúj és Torna megyének együttesen, de egészen más határok között. A geringeri rendelet előtt Abaúj vármegye állott a kassai, füzéri, csereháti, szikszói és gönci járásból, a kicsiny Torna megye pedig alsó és felső járásra oszlott. Az egyesített megye járási beosztását Schneider István megyei mérnöknek az Abaúj-Torna megyei főnöknek küldött csatolmányából ismerhetjük meg: „Nagyságos Megyei Főnök Úr!/Az 7480 szám alatt Kelt Rendelet Következtében az AbaújTomával egyesült megye térképét, az új felosztással, színekkel különböztetve el készítettem, és hozzá tsatolom, a 4 4 Dr. DIÓS 2007, Októberi Diploma címszó. http://lexikon.katolikus.hu/0/0kt%C3%B3beri%2 0Diploma.html (2011. december 15.)
