A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - SZALIPSZKI Péter: Külön és együtt. Abaúj és Torna vármegye egyesülései
374 Szalipszki Péter Az abaúji deputáció vezetője, Szentimrey Gábor alispán olyan szívhez szólóan ecsetelte az egyezség meghozását lehetetlenné tevő Belsőbőcsre vonatkozó dokumentumok, térképek, iratok hiányát, mintha mindezek beszerzése a tárgyalások megkezdése előtt nem az ő feladatuk lett volna. A továbbiakban a mellett érvel az alispán, hogy Borsod vármegye így is (dokumentumok nélkül) fogadja el csereképpen Bőcsöt Aszalóért, mert a város határán keresztül 2400 öl hosszúságú töltést kell csináltatni, s ha ennek költségeit felszámolják, lehet hogy csere és ellentételezés nélkül kerül a település Abaúj hoz, vagy pedig a szendrői járással szomszédos apróbb helységek átadásával kompenzálják Borsodot. A borsodi deputáció is hangsúlyozta megegyezési készségét, és irányadó mennyiségként elfogadta a Bőcsön található 43 úrbéri telket a 45 aszalai helyébe, de a megegyezés végső megformálását az iratok hiányában Borsod sem tartja lehetségesnek. Szentimrey alispánnak a nap során tett utolsó megnyilatkozása előrevetíti azt, hogy az ügyben nem a két megye fog megegyezni, hanem a magasabb hatóság fog dönteni, hiszen jegyzőkönyvbe véteti, hogy a tárgyalásokról készült feljegyzések nem képezhetik a felsőbb ítéletnek bármiféle alapját, azok csak a gyűlés történetét megörökítendő készültek. Az utolsó tárgyalási nap, december 16-a még két érdekességet tartogatott: ,Abaúji T. Ord. Vice Ispán, és Deputationális Praeses Úr jelentette, hogy mivel a fenn forgó tárgy \dlágosságra való hozását érdekelhető Acták (: amint sokszor említette :) kezeinél nintsenek; most azonban utánna a T. Abaúj Vgye Leveles Tárából olly protocollatio (feljegyzés) kűldettetett; mellyből az látszik, mintha Aszaló Városa a hajdani Időkben T. Abaúj Vgye által T. Borsod Vgyének tsak Gyűlések és Tör\ rény Székek tartása hellyéül engedődön vólna által; ez irán ha jövendőben próba vagy szerződésre akadándana T. Abaúj Vgyének tellyes jussát feltartya; — Melly protocollatio a 4-dik szám alatt ide tsatoltatik. " 2 7 A következőkben pedig még világosabbá vált az, hogy Abaúj vármegye miért halogatott, miért akadályozta meg a Belsőbőcsre vonatkozó iratok be nem szerzésével (vagy visszatartásával?) a csere béli egyezség létrejöttét, pedig 1791-ben még a mostaninál jóval nagyobb ellentételezést is felajánlott a mezővárosért. Az egyik vélhető ok — mint már utaltunk rá —, hogy most az 1807. évi 28. törvénycikk úgyis kilátásba helyezi az Aszalóéhoz hasonló helyzetű enklávéknak az illető törvényhatóságokhoz való csatolását, másrészt viszont Aszalónak a még 3 évig tartó adómentessége okán Abaúj vármegye a közeljövőben nem számíthat a mezőváros bekebelezéséből származó jövedelemre, Belsőbőcs viszont mind addig Abaúj nak adózik, amíg a vármegye igazgatása alá tartozik. Az abaúji deputáció vezetője: „... Ezek után kérdést tévén arról is, hogy mivel most már a dolog a N. Mgú Országos Comissió eleibe kerül; és így bizonytalan az, ha vallyon a Tisztelt Comissió idő haladékot fog-é engedni? vagy a dolog elítéléséhez nyúl: erre az utóbbi lehető esetre T. Borsod Vgye Deputátiója Aszaló Városa adójáról; mellyet minthogy a város Nagy Része porig égett, három Esztendőkre T. Borsod Vgye Kőz határozás erejével relaxált (enyhített), hogy gondolkodik? — Erre a T. Borsodi Deputatió azt felelte; hogy az Aszalói meg égett lakosok adója három Esztendei relaxálása a T. Borsod Vgye factuma (tette, cselekedete; kontextusban inkább: döntése) lévén, az 1824/5, 1825/6, és 1826/7-dik Katonai esztendőkben, de tsupán tsak az adózás'materiájára (anyagára), vagy is meritumára (értékére) nézve Aszaló Városa T Borsod Vgyéhez, az érette akár barátságosan akár Bíróiképpen álta adandó Helly, vagy Hellyek, ugyan olly móddal értve, T. Abaúj Vgyéhez tartozzanak; magától értettetvén az, hogy az említett 3 esztendők lefolyásával, ez az interimális Provisió (ideiglenes állapot) végképpen elenyészik, 's az adó azt a 2 7 SAK AZ, ltsz.: 964, 310. doboz, M 189/1824. sz. irat.
