A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - SPÓNER Péter: Céhes iparosok Miskolc Város Tanácsának szolgálatában (1761-1848)
344 Spóner Péter sektől. Az 1700-as évek derekáig a kiadások tekintetében jellemzően a jobbágyi terhek megváltása, az erre felvett hitelek finanszírozása jelentette a legnagyobb összeget a város gazdálkodásában. Korszakunkban a kiadások sorában jelentős tételek voltak a hadiadó különböző formái. Ide tartozott a porció, a kvártélyozás és a fuvarozás. A katonák elszállásolása részben magánházaknál, részben a város költségén megépített és fenntartott kvártélyházban történt. A város a katonaság számára bérelt helyiségekben ispotályt is működtetett. A 18. század második felétől, a város lakosságának emelkedésével a kommunális kiadások ugrásszerű növekedését tapasztaljuk. A városnak egyre nagyobb terhet jelentett az utak és a hidak karbantartása, a közbiztonság és a tűzbiztonság, a város tulajdonában lévő épületek, mint a tömlöc és a városháza fenntartása, a városi tisztviselők és alkalmazottak bérezése, öltöztetése és a rabok tartása. A feladatok növekedésével párhuzamosan a város egyre jelentősebb megrendelője lett a miskolci kézműveseknek. Különösen az építő-, a ruházati- és az élelmiszeriparban dolgozó iparosok számíthattak a várostól komoly megbízásokra, de számos egyéb iparág mesterei is kaptak kisebb összegű, általában eseti megrendeléseket. A legnagyobb összegű tételeket a városi épületek felújítása, karbantartása és építése jelentette. A helyi építőiparos szakma képviselői, elsősorban a kőművesek és ácsok már a 18. század második felében több jelentős megrendelést kaptak a várostól. 1 3 1780-ban a tűzvészben elpusztult gyalogos kaszárnya felújí1 3 Az ácsok és kőművesek a kőfaragókkal alkottak a városban közös céhet. Utóbbi mesterek szintén gyakran dolgoztak a városnak, de általában csak kisebb összegű megrendeléseket kaptak. 1790-ben a város megbízott egy ismeretlen kőfaragó mestert, hogy faragjon „elegendő köveket és a város földjeinek végeire egyet egyet állítson reá vágatván M. és V. betűket."— BAZMLt, IV. 1501/a. 16. köt. 43. (1790); Szintén helyi kőfaragók készítették a város hídjaihoz a faragott köveket. — BAZMLt, IV. 1501/a. 19/a. köt. 120. (1793) tásának ácsmunkáját Sulc Krisztián miskolci ácsmester vállalta 130 Rft-ért. Az ácsmunka többek között tartalmazta az épület „tetejének, padlásának, ajtó és ablak fáinak, grádicsoknak, palánkolásoknak és kapuknak, egy szóval mindennemű fabéli készületeknek" az elkészítését és beszerelését. 1 4 1787-ben a magistratus megalkudott Hoffer János ácsmesterrel, hogy „a város udvarán most épülő korcsma háznak" tetejét elkészíti. 1 5 A város elégedett lehetett a mester munkájával, mert a következő években további megrendeléseket kapott. 1 6 Tekintettel arra, hogy az építkezések kapcsán jelentős kiadásokról volt szó, a város igyekezett a legolcsóbb, de megfelelő minőségű munkát végző iparost kiválasztani. Mielőtt megbíztak volna egy kézművest, a tanács árajánlatokat kért a helyi mesterektől. Az említett Hoffer János ácsmester 1789-ben benyújtotta „a városon való gyalog hidak csináltatásához" való költségvetését, mely 431 Rft értékben határozta meg az anyag és munkaköltséget. 1 7 A beadott ajánlatok alapján megkötött szerződésekben pontosan meghatározták a megbízás feltételeit, és a nagy megrendelések esetén, ezeken utólag már nem lehetett módosítani. 1798-ban Kanperger Filep kőműves mester megállapodott a várossal a kaszárnya épületén elvégzendő kőműves munkákról. A szerződés részletesen tartalmazta a mester által vállalt feltételeket, melyben többek között rögzítették, hogy a kőműves utólag nem módosíthat sem a vállalt kötelezettségeken, sem a megegyezés szerint kialkudott összegen. 1 8 1 4 BAZMLt, IV. 1501/a. 1781. 7. köt. 655. 1 5 A szerződésben rögzítették, hogy a tetőt a város által biztosított „matcnálékból" fogja elkészíteni a mester. — BAZMLt, IV. 1501/a. 13. köt. 102. (1787) 1 6 Hoffer János ácsmester készítette az ács munkákat a Szinván, a Medgyesallya utcánál épített híd körül. — BAZMLt, IV. 1501/a. 13. köt. 102. (1787) 1 7 BAZMLt, IV. 1501/a. 15. köt. 167. (1789) 1 8 ,,[e]ml/tett kőműves mester, mind ezeknek az Überschlag [ = költségvetés>] szerint leendő felépítéseket általában 688 Rftokért 18 krokért magára