A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - TAMÁS Edit: Adalékok Trautsonfalva/Hercegkút két és fél évszázados történetéhez

A Herman Ottó Múzeum Évkönyve L (2011), 325-339. ADALÉKOK TRAUTSONFALVA/HERCEGKÚT KÉT ÉS FÉL ÉVSZÁZADOS TÖRTÉNETÉHEZ Tamás Edit* 'Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma, Sárospatak Absztrakt: Magánföldesúri szervezett betelepítés keretében érkeztek Trautson János sárospataki uradalmába a mai Hercegkút, az egykori Trautsonfalva lakói. Az 1750-ben létrejött település első lakóit 59 család alkotta, mindannyian római katolikusak voltak. Leszármazottaik körében a 20. század tragikus eseményei gyors nyelvváltást eredményeztek. A vallásához, szokásaihoz ma is ragaszkodó közösség, a sváb hagyományok ápolása sikertörténet. Kulcsszavak: betelepítés, hagyományok, lakosság, nemzetiség, német A Trautson-családdal kezdődött Sárospatakon az idegen eredetű családok birtoklása. A szabadságharc küzdelmei még be sem fejeződtek, amikor a Rákóczi-család pataki és regéci uradalmát I. József 1709-ben az osztrák eredetű Trautson János Lipót Donát hercegnek adományozta, 150 ezer forint értékben, zálogul.

1 A tényleges birtokbavétel évekig eltartott. 1720. november 24-én kelt III. Károly irata, melyben felszólítja az egri káptalant Trautson herceg birtokba iktatására. A nyolc városból és 28 faluból álló uradalmat ekkor 200 ezer forintra becsülték, bár a birtok nagyon elhanyagolt, leromlott állapotú volt (DONGÓ 1908, 213-217). Trautson herceg (1659-1724) császári tanácsos, kamarás, titulusai között említik a Római Szent Birodalom hercege és a Aranygyapjas rend lovagja címet is (DONGÓ 1908, 213-217). A Trautson-család nem lakott magyarországi birtokain, talán kétszer keresték fel itteni uradalmaikat (DÉTSHY 2008, 304-307). 1724-ben, apja halálakor fia, Trautson János Vilmos (1700-1775) lett az uradalmak örököse, aki 1746-ban báró Dujardin Károlyt szerződtette a pataki és a regéci uradalom felügyeletére és gazdasági fellendítésére. A látványos eredményekre törekvő Dujardin az uradalom fejlesztésének részeként telepített a Rajna vidékéről németországi parasztcsoportokat a pataki uradalom területére, az irtásfaluként létrejött Károlyfalvára és Trautsonfalvára, a mai Hercegkútra (BALASSA 1973, 289-290; NAÁR-TAMÁS 2010, 31-36). Utóbbi az uradalom birtokosáról nyerte elnevezését. Balassa Iván anyakönyvi kutatásai tisztázták, pontosították a betelepítés 1750-es évszámát Hercegkút esetében (BOROVSZKY 1906, 376; ÜESSEWFFY 1901, 36; GULYÁS-KÁNTOR 1933, 215-216). A sárospataki anyakönyvben 1750. október 3-án szerepel az első itt született gyermek.

2 A pataki jezsuita rendház História Domusában 1 ÖStA FHKA Handschriften, Band 498. 153. 2 Sárospataki Római Katolikus Egyház anyakönyvei 2. és 4.