A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - GÁL-MLAKÁR Zsófia: Tomori Pál, Benkner János és a sajókazai pasztofórium lehetséges kapcsolatáról.

Tomori Pál, Benkner János és a sajókazai pasztofórium 281 3. kép. Csúcsi Tomori Miklós címere a kövesdi templom szentségházának konzolán (A kép forrása: BALOGH 1943, 159. sz. kép) Fig. 3. Blazon of Miklós Tomori Csúcsi on the console of the tabernacle of Kövesd church (Source of the picture: BALOGH 1943, pic. No. 159) Mindez azonban nem adna választ a pasztofórium sajókazai templomban való elhelyezésére. Benkner birtoka a mai Fáj és Baktakék határában álló, régészetileg még azonosítatlan, szintén abaúji Papiban volt. Papit 1243-ban említik először az oklevelek és jelentőségét mutatja, hogy az 1335-ös tizedjegyzékben szerepel papja és egyháza annak ellenére, hogy első Szent Péter apostolról elnevezett temploma a tatárjárás idején leégett (WOLF 1989, 128). A 15. században a Gönyüi és Horváth családok birtokolnak itt több, kisebb nemesi família mellett, amikor Gönyüi Dámján 1492-ben 16 arany forintért részben zálogba adja papi birtokát Tomori Pálnak. Ezt követően 1500-ban azonban véglegesen eladja Tomori Pálnak, illetve Tomori Istvánnak és fiainak, Lőrincnek és Lajosnak (CSOMA 1992, 239). 1552-ben azonban a török megjelenésével egyre néptelenedik a település és 1567-ben már totaliter combusta (teljesen leégett) a források szerint (WOLF 1989, 130). A 15. században virágzó település a 16. századi török pusztítás miatt lehanyatlott és a 17. század végére teljesen elnéptelenedett. Benkner tehát a 16. század elején, a még virágzó három-négy kisnemesi család által birtokolt településen nyert adománnyal szerzett nemességet Ulászlótól. Ha valóban ő készíttette volna a pasztofóriumot, akkor miért került volna az Sajókazára? Erre eddig azonban releváns válaszunk nincsen. A Tomori és Benkner közötti erős üzleti és baráti kapcsolat sem lehet azonban elég magyarázat egyelőre a kérdéseinkre. Elgondolkodtató azonban a csak a Tomori rossz állapotú pe-