A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - GÁL-MLAKÁR Zsófia: Tomori Pál, Benkner János és a sajókazai pasztofórium lehetséges kapcsolatáról.

274 Gál-Mlakár Zsófia hogy Tomori Miklós a kalocsai érsek familiárisaként maga és testvérei, László és György számára 1464-ben elnyerte Tomor falu másik felét is az érsek közbenjárására.

2 A szakirodalom ezen Miklós testvérét, Lászlót tekinti Tomori Pál édesapjának, testvéreit: Istvánt és Miklóst is megnevezve (CSOMA 1992, 599). Pál születésének idejét 1475 körül sejti Fraknói Vilmos, aki elsőként készített nagy ívű összegzést életpályájáról (FRAKNÓI 1881 és FRAKNÓI 1881a, 291). Fiatalon Bornemissza János környezetébe került és hosszú ideig szolgálta felnőtt korában is, mint megbízható szervitora. Bornemissza, aki Mátyás, majd II. Ulászló alatt a kincstár kezelője, majd később a trónörökös Lajos nevelője, pozsonyi gróf és budai várnagy is volt, erősen pártolta Tomorit (KUBINYI 1964, 84). Tomori a hazai jogtudó köznemesség azon tagjává vált, aki a latin nyelv és az alapvető hivatali, számadási ismeretek birtokában jövedelmező állásra tehetett szert. Először 1492 és 1497 között tűnt fel az országbíró irodájában, mint különböző jogügyletekben kiküldött, később azonban a sokkal gyakorlatiasabb, egyszersmind a humanista tudományoktól távolabb álló kincstári alkalmazotti munkakörbe lépett (SZAKÁLY 1976, 93). így lett előbb erdélyi sókamara alkalmazottja 1501-től (DRASKÓCZY 2004, 30 és PUKY 1883, 214), Fogaras (1508-tól) majd együttesen Fogaras és Munkács várnagya (1514-től) Bornemissza megbízásából és párhuzamosan a kolozsmonostori konvent jószágainak igazgatója (JAKÓ 1990, 71), gubernátora. Hivatali pályája tehát nagy szakértelmet és támogatója, Bornemissza iránti hűséget követelt, ugyanakkor az egyéni gyarapodását, családja tulajdonának bővítését, rokonai és barátai támogatását is lehetővé tette. Megbízható ember volt politikai tekintetben is, hiszen a forrásaink arról vallanak, hogy minden kényes esetben lehetett számítani rá. Bár 2 MOL Dl, 75901. Fraknói téved, amikor azt írja, hogy Ulászló őt küldte volna Konstantinápolyba tárgyalni I. Szelim szultán beiktatásának alkalmával (FODOR-DÁVID 1994, 205),

3 de mind a székelyekkel, szászokkal kapcsolatos adóbeszedési ügyekben (1503-ban és 1506-ban), mind a Dózsa-féle parasztfelkelés idején a bihari ütközetben, mind pedig Báthory István Szapolyaival szembeni nádorrá választásakor kiváló katonai tehetségéről, rendületlen helytállásáról tett tanúbizonyságot (FRAKNÓI 1881, 304). Ahogyan maga Szakály Ferenc fogalmaz Tomoriban „konok, a pártérdekekkel mit sem számoló kötelességtudás..., az országért érzett felelősségtudat" munkált különösen élete utolsó, kitüntetett szakaszában. Személyiségének, életútjának ezek feltétlenül részei, megítélését ma is áthatják. Talán kevésbé hangsúlyos azonban a történeti szakirodalomban az a nagyon is reális értékelés, melynek alapjait maga Szakály már egy jól csengő szókapcsolatba tömörítve megfogalmazta: „az ország familiárisa". Ebben a meghatározásban ugyanis benne rejtőzik a kulcs Tomori pályájának árnyaltabb értelmezéséhez. A megbízható, lojális, áldozatot vállaló szolgálatteljesítő és az egyéni előmenetelt tekintő és a vagyonát gyarapítani akaró, felemelkedő köznemes típusa keveredik benne. Sorsszerűen vállalt áldozata, mely miután a feltehetőleg magánéleti és szakmai karrierjében is bekövetkezett megtorpanás hátravetette, már elkerülhetetlenné vált a körülmények alakította helyzetben. E fordulópont eseményeit számba véve rendelkezésünkre áll egy olyan elsőrendű forrás, amely arról tanúskodik, hogy Tomori nagyon jó gazda, takarékos és ugyanakkor tehetséges üzletember volt. Az 1520. július 25-én Pesten, Ládonyi Miklósnál felvett inventárium

4 tanúsága szerint az arany és ezüst használati tárgyak (tálak, kupák, 3 Ulászló leveleiből tudhatóan Raguzai Félix kapta ezt a feladatot. 4 Eredetije: MOL Dl, 62069.