A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)
RÉGÉSZET - HAJDÚ Melinda: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2008
A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2008 231 István, Nagy Zoltán, Gyárfási József, GálMlakár Viktor, Szolyák Péter. Sajószentpéter-Kápolnai út alja (Csengeti Piroska) A lelőhelyet hatástanulmány készítése során, 2008. szeptember 3-án fedeztük fel. A Sajószentpéter, 2952 hrsz. terület szomszédságában, a Sajószentpéterről Sajókápolnára vezető út DK-i oldalán helyezkedik el. A régészeti bejárás idején a területet embermagasságú napraforgó fedte. A közepes megfigyelési lehetőségek ellenére az úthoz közel eső dombos részen elszórtan elhelyezkedő kerámiatöredékeket gyűjtöttünk. Ez alapján egy nagyobb kiterjedésű késő középkori települést feltételezünk a területen, mely a dombvonulat hosszirányával megegyezően EK-DNy-i irányú lehetett. Munkatárs: Hajdú István. Szögliget-Hadi út alja (Csengeti Piroska) A lelőhely örökségvédelmi hatástanulmány készítéséhez kapcsolódó terepbejárás során vált ismertté 2008. március 28-án. A Bódva jobb partján, közvetlenül a meglévő töltés mellett, 90 x 25 m-es, ÉNy-DK-i irányú területen nagy mennyiségű késő bronzkori (Kyjatice-kultúra?) és egy népvándorlás kori kerámiatöredéket találtunk, melyek egy őskori, valamint egy népvándorlás kori település meglétére utalnak a területen. A lelőhely iránya nem állapítható meg pontosan. Munkatársak: Hajdú Istvánné, Hajdú István, Nagy Zoltán, Gyárfási József. Szögliget-Potranyik-patak partja (Csengeti Piroska) A lelőhely örökségvédelmi hatástanulmány készítéséhez kapcsolódó terepbejárás során vált ismertté 2008. március 27-én. A Potranyik-pataktól Ny-ra a sarjadó gabonában néhány őskori kerámiatöredéket találtunk elszórtan egy kb. 110 x 40 m-es területen. A lelőhely iránya nem megállapítható, feltehetően egy még kevéssé bolygatott település rejtőzik itt a föld alatt. Munkatársak: Hajdú Istvánné, Hajdú István, Nagy Zoltán, Gyárfási József. Szögliget-Szádvár (Gál-Mlakár Viktor) 2008 szeptemberében a Szádvárért Baráti Kör kezdeményezésére és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal valamint a Herman Ottó Múzeum szakmai koordinálásával megkezdődött hazánk legnagyobb alapterületű várának ideiglenes állagvédelme. Ebben az évben a vár egyik jellegzetességének számító kör alaprajzú rondellájának, a Lisztes-bástyának az állagvédelmét kezdtük meg. A rondella belső területén eltávolítottuk a falak mellett felhalmozódott több évszázados törmelékréteget. Ennek a munkafolyamatnak a során csak addig a szükséges mélységig hatoltunk le, amíg az állagvédelemhez szükséges ép falsíkok, falmagok felszínre nem kerültek. Régészeti kutatás hiányában a mélyebben húzódó még érintetlen rétegeket nem kívántuk megbolygatni. Ezzel párhuzamosan megtisztítottuk a falak koronáját, és síkjait a rajta megtelepedett növényzettől és földrétegtől. A kutatás során három, kifelé szűkülő nyílással rendelkező lőrés maradványait találtuk meg. A rondella középtengelyében elhelyezkedő lőrést, jó állapota folytán sikerült teljes egészében rekonstruálnunk. Tokaj-Rákóczi vár (Makoldi Miklós) A Bodrogköz hajdani csücskében, a Tisza és Bodrog mai torkolatától 1 km-rel északabbra elhelyezkedő tokaji Rákóczi vár régészeti kutatása 2007-ben kezdődött meg. Azelőtt semmilyen régészeti kutatás nem folyt a területen, így annak pontos helyzete, kiterjedése sem volt ismert, mindössze egy valaha létezett ágyúkazamata (Merítő-bástya) egyetlen még földfelszín fölött lévő lőrése hirdette az utókor számára az erősség DNy-i sarkának helyét.
