A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

RÉGÉSZET - HAJDÚ Melinda: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2008

A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2008 229 négyszög alakú ház volt, melynek bejárata DNy-on helyezkedett el. A ház alja teknős, oldalfalai rézsűsek voltak. Tájolása EK-DNy-i volt. A házban hat cölöplyukat bontottunk ki, tűzhelyet, vagy kemencét azonban nem talál­tunk. A feltárás során meglehetősen sok állat­csont, cseréptöredék, kovapenge került elő. Az északi fal közepe táján pedig egy nagyobb edény több töredékére bukkantunk. A ház 4 x 4 méteres nagyságú, a lehumuszolt felszín alá 20 cm-re mélyült. A leletek alapján a házat a bronzkorinak határozhatjuk meg. Mezőnagymihály-Nagyecsér, Észak (Szörényi Gábor András) Ásatásvezető: Szörényi Gábor András. Kutatott nyomvonalhossz: 450 m. 2008. augusztus 4-én kezdődtek a kutatá­sok. A lelőhelyet az örökségvédelmi hatásta­nulmány terepbejárása során nagy intenzitású felszíni leletsűrűsödés jelezte. A lelőhely há­rom oldalról egy széles vízfolyással védett és övezett. Eredetileg 610 m hosszban lett kije­lölve a kutatandó nyomvonal, ezt a teljes hosszt 1,5 m szélességben le is humuszoltuk, de az utolsó (ÉK-i) 160 m-e jelenségmentes­nek bizonyult, így ezen szakaszt át is adtuk a kivitelezés számára. A humuszolást követően világossá vált, hogy a lelőhely déli, vízfolyáshoz közelebbi szakasza nagyon intenzíven használt, észa­kabbra az objektumok foltjai fokozatosan ritkultak. A kutatott nyomvonalon 1,5 m szé­lességben volt lehetőség humuszolásra, de az objektumok esetében oldalra rá tudtunk bon­tani a szelvényfalra objektumszélességben. Az ásatások során összesen 180 régészeti jelensé­get tártunk fel, ezek zömmel szarmata telepü­lési objektumok voltak, kisebb hányadában szarmata, valamint középső bronzkor végi temetkezések. Öt szarmata veremházat talál­tunk, ezek közül különösen érdekes egy karó­szerkezetes nagyméretű, feltehetően többosztatú, tapasztott padlójú ház, aminek közelben lévő párhuzamát a Hejőkürt-Lidl depó lelőhelyen tártuk fel 3 éve. A házakhoz kapcsolódóan nagyszámú tároló vermet talál­tunk, valamint három füstölőkürtőt. A kes­keny nyomvonal ellenére jelentős a kürtők száma — ez nagyméretű településre utalhat, ahol nagyobb arányú élelmiszertartósításra volt igény. A nyomvonalon egy kutat tártunk fel, melynek az alján (a feltörő talajvízben) több, közel ép edényekre bukkantunk. A szarmata település ÉK-i szélén négy Ny-K-i tájolású csontvázas temetkezésre bukkantunk, ebből három erősen rablott és bolygatott volt, míg a negyedik teljesen ép. Ez utóbbiban egy, a váz bal oldalára helyezett vaskardra, vala­mint a medencére helyezett vastárgyra buk­kantunk, melyeket in situ szedtünk fel. A fej mellé helyezett italmellékletes edény is telje­sen épen került elő. A lelőhely másik időhorizontja a középső bronzkor vége késő bronzkor eleje, amelynek csak temetkezési objektumait találtuk meg. Két körárkos, Ny-K-i tájolású sír volt, melyek közül az egyik teljesen rabolt volt, míg a má­sik csak részlegesen, így itt megállapítható volt, hogy zsugorított helyzetű fiatal férfi volt, akinek edényeit és lándzsáját a rablók nem vették észre, így azok elő is kerültek. A körárkos temetkezések mellé további két gye­reksírt ástak az árkon belül, de ezek részben raboltak, részben pedig a magas fekvésük miatt teljesen elpusztultak a mezőgazdasági művelés során, így csak a sekély sírgödrük volt feltárható. A körárkon belül, valamint közvetlen mellette több urnás — hamvasztá­sos — temetkezésre is bukkantunk. Ezen cso­port feltehetőleg néhány évvel, vagy évtized­del később temetkezett ide, amikor még a körárkos sírok helye látható (nem erodált) és ismert volt, mint temetkezési hely. A lelőhely kiterjedését közel lehatárolhat­juk, három oldalról az említett vízfolyás hatá­rolja, a negyedik határ a nyomvonal kutatása során vált ismertté. Ugyanakkor megjegyzen­dő, hogy a vízfolyástól délre, Nagyecsér falu­hely enyhe magaslatán szintén nagy intenzi-

Next

/
Thumbnails
Contents