A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

RÉGÉSZET - HAJDÚ Melinda: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2008

A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2008 229 négyszög alakú ház volt, melynek bejárata DNy-on helyezkedett el. A ház alja teknős, oldalfalai rézsűsek voltak. Tájolása EK-DNy-i volt. A házban hat cölöplyukat bontottunk ki, tűzhelyet, vagy kemencét azonban nem találtunk. A feltárás során meglehetősen sok állatcsont, cseréptöredék, kovapenge került elő. Az északi fal közepe táján pedig egy nagyobb edény több töredékére bukkantunk. A ház 4 x 4 méteres nagyságú, a lehumuszolt felszín alá 20 cm-re mélyült. A leletek alapján a házat a bronzkorinak határozhatjuk meg. Mezőnagymihály-Nagyecsér, Észak (Szörényi Gábor András) Ásatásvezető: Szörényi Gábor András. Kutatott nyomvonalhossz: 450 m. 2008. augusztus 4-én kezdődtek a kutatások. A lelőhelyet az örökségvédelmi hatástanulmány terepbejárása során nagy intenzitású felszíni leletsűrűsödés jelezte. A lelőhely három oldalról egy széles vízfolyással védett és övezett. Eredetileg 610 m hosszban lett kijelölve a kutatandó nyomvonal, ezt a teljes hosszt 1,5 m szélességben le is humuszoltuk, de az utolsó (ÉK-i) 160 m-e jelenségmentesnek bizonyult, így ezen szakaszt át is adtuk a kivitelezés számára. A humuszolást követően világossá vált, hogy a lelőhely déli, vízfolyáshoz közelebbi szakasza nagyon intenzíven használt, északabbra az objektumok foltjai fokozatosan ritkultak. A kutatott nyomvonalon 1,5 m szélességben volt lehetőség humuszolásra, de az objektumok esetében oldalra rá tudtunk bontani a szelvényfalra objektumszélességben. Az ásatások során összesen 180 régészeti jelenséget tártunk fel, ezek zömmel szarmata települési objektumok voltak, kisebb hányadában szarmata, valamint középső bronzkor végi temetkezések. Öt szarmata veremházat találtunk, ezek közül különösen érdekes egy karószerkezetes nagyméretű, feltehetően többosztatú, tapasztott padlójú ház, aminek közelben lévő párhuzamát a Hejőkürt-Lidl depó lelőhelyen tártuk fel 3 éve. A házakhoz kapcsolódóan nagyszámú tároló vermet találtunk, valamint három füstölőkürtőt. A keskeny nyomvonal ellenére jelentős a kürtők száma — ez nagyméretű településre utalhat, ahol nagyobb arányú élelmiszertartósításra volt igény. A nyomvonalon egy kutat tártunk fel, melynek az alján (a feltörő talajvízben) több, közel ép edényekre bukkantunk. A szarmata település ÉK-i szélén négy Ny-K-i tájolású csontvázas temetkezésre bukkantunk, ebből három erősen rablott és bolygatott volt, míg a negyedik teljesen ép. Ez utóbbiban egy, a váz bal oldalára helyezett vaskardra, valamint a medencére helyezett vastárgyra bukkantunk, melyeket in situ szedtünk fel. A fej mellé helyezett italmellékletes edény is teljesen épen került elő. A lelőhely másik időhorizontja a középső bronzkor vége késő bronzkor eleje, amelynek csak temetkezési objektumait találtuk meg. Két körárkos, Ny-K-i tájolású sír volt, melyek közül az egyik teljesen rabolt volt, míg a másik csak részlegesen, így itt megállapítható volt, hogy zsugorított helyzetű fiatal férfi volt, akinek edényeit és lándzsáját a rablók nem vették észre, így azok elő is kerültek. A körárkos temetkezések mellé további két gyereksírt ástak az árkon belül, de ezek részben raboltak, részben pedig a magas fekvésük miatt teljesen elpusztultak a mezőgazdasági művelés során, így csak a sekély sírgödrük volt feltárható. A körárkon belül, valamint közvetlen mellette több urnás — hamvasztásos — temetkezésre is bukkantunk. Ezen csoport feltehetőleg néhány évvel, vagy évtizeddel később temetkezett ide, amikor még a körárkos sírok helye látható (nem erodált) és ismert volt, mint temetkezési hely. A lelőhely kiterjedését közel lehatárolhatjuk, három oldalról az említett vízfolyás határolja, a negyedik határ a nyomvonal kutatása során vált ismertté. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy a vízfolyástól délre, Nagyecsér faluhely enyhe magaslatán szintén nagy intenzi-