A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

RÉGÉSZET - HAJDÚ Melinda: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2008

A Herman Ottó Múzeum Évkönyve L (2011), 219-217. A HERMAN OTTÓ MÚZEUM RÉGÉSZETI KUTATÁSAI 2008 Összeállította: Hajdú Melinda* "Herman Ottó Múzeum, Miskolc Cigánd-Nagy János tagi domb (Koós Judit) Cigánd község határában a Nánási Kertészet Kft. öntözési beruházás megvalósítását tervezte, amelyhez örökségvédelmi hatástanulmány elkészítésére kérték fel a múzeumot. A vizsgálandó terület Cigándtól ÉK-re, a Kisvárda felé vezető műút és a Szenna-lápi csatorna által határolt, a környezetéből szemmel láthatóan jól kiemelkedő domb. Felszínét szántották, de leleteket csak szórványosan, a domb lábánál elterülő nagyobb, homokos területen találtunk. Két töredék késő bronzkori, kettő pedig szarmata. A domb tetején megfigyelt elmosódó foltok a korábban kiszántott gyümölcsfák gyökerének gödrei lehettek. Hejőpapi-073/5 hrsz. (Hejőszalonta-Szemétlerakó), 1. és 4. lelőhely (Makoldi Miklós) Hejőpapi és Hejőszalonta községek közigazgatási határán, a Hejőpapi 073/5. számú helyrajzi egységen az AVE-HEVES Régió Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft. Regionális szemétlerakó telepet létesített. Ezen létesítmény területén az előzetes régészeti hatástanulmány három régészeti lelőhelyet és egy régészeti érdekű területet lokalizált. Ezen régészeti lelőhelyek feltárása 2008 és 2010 között folyamatosan zajlott. Továbbá a telephez Hejőpapi községből építettek ki egy 3,5 km hosszúságú nyomott szennyvíz és ivóvíz vezetéket, melynek egy 320 m hosszúságú szakaszára írt elő a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal régészeti megfigyelést. Ezen szakasz feltárására 2009 tavaszán került sor. A vezetékek építése során több, addig ismeretlen régészeti lelőhelyet is megbolygattak. Ezen lelőhelyek leletmentés jellegű feltárására szintén a 2009-es évben került sor, a telephelyen történő ásatásokkal párhuzamosan. Ugyanezen év (2008) nyarán és őszén Veres János, a Herman Ottó Múzeum munkatársa tárta fel a 4. számú lelőhelyet (1,4 ha), mely a helyrajzi egység keleti oldalvonala mentén helyezkedik el. Veres János feltárása során összesen 182 stratigráfiai egységet különített el. Feltárt egy szarmata kori teleprészletet, illetve egy korai neolit (Alföldi Vonaldíszes Kerámia kultúrája, I. fázis) településrészletet is megkutatott. A neolit teleprészletről számos agyag idol, kultikus tárgy és a neolit településekre jellemző hosszúgödrök kerültek elő. Az 1. lelőhely a 073/5. helyrajzi számú terület északkeleti sarkában található, nem messze a 4. lelőhelytől. A területet Veres János már 2008 őszén kutatóárkokkal megfigyelte. A kutatóárkok ásásakor nyilvánvalóvá vált, hogy a terület tényleges régészeti lelőhely, teljes feltárása kötelező. Továbbá az is,