A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

RÉGÉSZET - MAKOLDI Miklós: Tokaj, Rákóczi-vár múltja az elmúlt öt év ásatási tapasztalatainak tükrében

Tokaj, Rákóczi- vár m ült ja 211 az 1530-as években épült „Vasaló-bástyát"

9; a külső vár DNy-i sarokbástyájának ágyúkazamatáját — „Merítő-bástya" — melyről kiderült, hogy valószínűleg a Némethi Ferenc által az 1550-es években kiépített külső vár egyik ó-olasz bástyája

1

0; a belső várban pedig megtaláltuk a legkorábbi épület, a lakótorony alapfalait, illetve a belső vár kerítőfalának ÉKi és ENy-i rondelláját is. A 2007-es évad ásatásai inkább tájékozódó jellegűek voltak, céljuk az épületek azonosítása volt, de nem törekedtünk a stratigráfiai helyzet meghatározására — tehát lényegében csak a falak tetejét bontottuk ki a vár pusztulási omladékából, korábbi járószinteket, zárt rétegeket nem érintve. A 2008-as évadban ezzel ellentétben arra törekedtünk, hogy a már ismert tények tudatában, célzott módon, újabb épületeket tudjunk azonosítani és ezen épületek feltöltésének rétegtanát is tisztázzuk. Ennek köszönhetően kevesebb épület helyét határoztuk meg mint 2007-ben, ellenben megdöbbentően sok 16-17. századi leletet hoztunk felszínre. Volt olyan rétegünk (S58), ahol 3 négyzetméternyi területről, fél méter vastagságban 5 ládányi leletanyag került elő, közte több ezüstpénz, kályhacsempe, üvegtárgy és rengeteg kerámia. Ezen leletanyag restaurálása során, csak ebből a rétegből több mint 10 db kiegészíthető és 2 db egész edény látott napvilágot. A 2008-as évben főképpen a belső vár területére koncentráltunk. Az év szenzációja az volt, hogy sikerült megtalálnunk a K-i ágyútorony in situ küszöbkövét — tehát bejáratát, 9 Az épület onnan kaphatta furcsának tűnő nevét, hogy alakjával és lőréseivel — főképpen csata idején (ágyúzás miatt) — igencsak emlékeztet az akkoriban használt szenes vasalókra. 1

0 Ugyanis mind alaprajzilag, mind szerkezetileg logikátlanul kapcsolódna ez a kétszintes ágyúkazamata a 17. századi föld-fa szerkezetes sarokbástyához. A feltárások igazolták, hogy ez az épület minden tekintetben a Zsámboky János-féle 1565ös metszeten látható délnyugati bástyákra hasonlít, melyeket Némethi Ferenc épít ki. továbbá azonosítottuk a hozzá tartozó — az ágyútornyot és a belső várat összekötő 7,5 méter széles kőhíd maradványait, illetve a belső vár keleti palotaszárnyának K-i falát. Emellett ástunk még a korai lakótorony belsejében is, ahol megtaláltuk a korabeli padlószintet. De az igazi meglepetést a nyugati palotaszárny kutatása okozta, ugyanis itt több fő- és osztófalat is azonosítani tudtunk - és ezen falakon belül 4 temetkezésre bukkantunk számos reneszánsz épületfaragvány, aranyozott lószerszámdísz, illetve egy üvegkehely fém talptöredékének társaságában. Ezen leletek talán az eddig azonosítatlan palotakápolna közelségére utalhatnak. A belső vár déli részén nyitott szondánkban pedig előkerült több, mint 40 db, 15. századi, kétszer hornyolt gótikus épületfaragvány, illetve a kerítőfal DK-i rondellájának fala is, melyet a 17. században lőportoronnyá alakítanak. Ezen épület belső járószintjéről számos más lelet társaságában előkerült egy talán Bethlen Gábort vagy Rudolfot ábrázoló, alakos kályhacsempe is. A 2008. évet tehát még a 2007-esnél is sikeresebbnek könyvelhetjük el, tekintve az előkerült falak, épületek jó állapotát, felszínközelségét, a több méter magasan álló falakat, illetve a szenzációsnak mondható, esetenként magas művészi értékkel is bíró leletanyagot. A 2009-es évben tovább folytattuk a 2008ban megkezdett utat, tehát a megnyitott szelvényeinkben lehetőség szerint törekedtünk arra, hogy a jelenlegi (mesterségesen magasan tartott — tiszalöki vízi erőmű) talajvízszintig leérjünk, megvizsgálva, hogy az adott területen mely századok leletanyaga kutatható jelenleg. Ebből következően 2009-ben nem sok új épületet azonosítottunk, viszont számos új stratigráfiai megfigyeléssel bővült tudásunk, melyek eredménye az, hogy a belső vár területén a 16-17. századi rétegek kutathatóak főképpen, és hogy ezen rétegek rengeteg leletet szolgáltatnak.