A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

RÉGÉSZET - SIMON László: Római császárkori lándzsa a miskolci Avasról.

Római császárkori lándzsa az A vasról 181 1. Miskolc, Bársony-ház (Kálvin J. u. 2-4.), 1891 (5. kép 1) Paleolit szakócák kerültek elő 1891-ben Bársony József házának alapozáskor (HERMAN 1893; R

INGER 1999).

7 2. Miskolc, Avas, református templom és temető (5. kép 2) 1901 óta rendszeresen végeztek kutatásokat az írásos forrásokban Szentkirály patrocíniumot viselő templomban és környékén. Az építményen kívül a templom körüli temető maradványai és más középkori emlékek, valamint paleolit leletek kerültek elő e helyen (SIMÁN 1979b 12, 13, 1. kép 1; SZOLYÁK-MESTER 2011, 49; MARJALAKI KISS 1955, 14; MEGAY 1970, 138; CZEGLÉDY 1993; GYULAY-TÓTH 1993, 36-38; GYULAY 2003, 10; LOSSONCZY 1902, 90). 3. Miskolc, Mély völgy (5. kép 3) Az Avasra vezető feljáró út építésekor a 2. pergolás játszótér előtti útszakaszon 10-11. századi temető sírjait tárta fel Megay Géza (KOMÁROMY 1957, 84-85; RÉVÉSZ 1992, 108).

8 4. Miskolc, Tűzköves (5. kép 4) Nagy kiterjedésű őskőkori kovabánya valószínűsíthető az Avasi Kilátótól a Kálváriáig (Miskolc, Görgey A. u. 28. sz. épületig) húzódó területen. Minden bizonnyal e lelőhelyhez tartoznak az Avas-tető, Pergola, Pfliegler-villa előtti plató néven publikált lelőhelyrészek is (HLLLEBRAND 1929; VÉRTES 1965, 219; TÓTH 1975; SIMÁN 1979a, 1979b, 12, R

INGER 1993b, 78; R

INGER 2003). 5. Miskolc, Alsó-Szentgyörgy (5. kép 5) Az Avas-hegy közepén elhelyezkedő területen paleolit telepnyomokra utaló eszközök kerültek elő (VÉRTES-TÓTH 1963, 4; VÉRTES 1965, 219; TÓTH 1975; SIMÁN 1979b, 13; SZOLYÁK-MESTER 2011, 44, 1. ábra, 51, 1. táblázat). 7 Ringer Árpád, Simán Katalin, valamint Szolyák Péter és Mester Zsolt bőségesen adatolt tanulmányai (

R

INGER 1993a, 1993b, 1999, 2003; SlMÁNl979a, 1979b; SZOLYÁK-MESTER 2011) szükségtelenné teszik a paleolit lelőhelyek részletesebb leírását. 8 HOM, Régiségtár leltára II. 10817-10818., valamint a 10820/6-8. tétel. 6. Miskolc, Felső-Szentgyörgy (5. kép 6) Mintegy 500 m-re északra az előbbi lelőhelytől 1946-ban a Tréki-Török-szőlő területén szórvány paleolit emlékek kerültek elő. Itt több alkalommal végeztek terepbejárást, ásatást is (TÓTH 1975; SLMÁN 1978b 12-13; SZOLYÁK-MESTER 2011, 49-50). Az Alsó- és Felső-Szentgyörgy helynevek a középkorban itt álló kápolnára utalnak, melynek nyomai a 17. században még látszottak. A hegyen művelt jó fekvésű szőlőterületekről már a 14. századi források is megemlékeztek. E szőlőterületek lokalizációjához használták a Szent György-hegy megjelölést, ill. ahhoz való viszonyítást. A kápolna pontos helyét azonban nem ismerjük. Marjalaki Kiss Lajos szerint az 1920-as években, majd 1954ben térszín rendezéskor ill. vas korlát építésekor az Avastetőn előkerült nagy mennyiségű emberi csontváz a Szent György kápolnát körülvevő templom körüli temetőre utal. Ez lehetséges, azonban fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy több települést ismerünk az Avas-hegy lábánál, melyeknek ez idáig nem ismerjük a temetőjét, 1. az 5., valamint A-E pontban leírtakat (MARJALAKI KISS 1955, 13-14; GYULAY-TÓTH 1993, 22-28) 7. Miskolc, Görgey A. u. 4. (5. kép 7) Az Avas lábánál elhelyezkedő társasház építését megelőző feltáráson nagy mennyiségű, többségében paleolit régészeti lelet került elő. Kisebb számban előbukkantak 14-17. századi tárgyak (kerámia edények töredékei, pénzérme, gyűrű stb.) is (SZOLYÁK-MESTER 2011). 8. Miskolc, Ruzsin fark-dűlő (5. kép 8) „Lándzsavas a vaskor elejéről, leihelye Csabai határ ruzsinfark dűlő. Boutsó Dániel ajándéka" (LOSSONCZY 1902, 86). A fegyver a kelta korszakra datálható. Leírása: rossz megtartású, éle roncsolt és hiányos, köpűje szintén csak részben van meg, pontos hosszmérete jelenleg 16,5 cm, pengéjének hossza 9,5 cm, legnagyobb székessége a penge alsó harmadában lehetett, közepén borda húzódik (K. VÉGH 1969, 72, IV. t. 7).

9 1913-ban újabb kelta leletek (vaslándzsa, urna), honfoglalás kori kengyel és néhány bizonytalan korú tárgy (vaskarika, bronz karperec) került itt 9 HOM ltsz.: 53.847.1.