A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

RÉGÉSZET - SIMON László: Római császárkori lándzsa a miskolci Avasról.

168 Simon László 1. kép. Vas lándzsa, Miskolc, Avas Fig. 1. Iron spearhead, Miskolc, A vas A leletre vonatkozó 1953-ből, Patay Páltól származó (B. HELLEBRANDT 1992, 33) leltárkönyvi bejegyzés visszautal a múzeum régi leltárkönyve 6292. számú tételére, de itt sem találunk több információt a leletről. A miskolci református gimnáziumban természetrajzot tanító Budai József (1851-1929) rövid ideig múzeumi őrként is tevékenykedett, neki köszönhető a múzeum természettudományi tárának létrehozása, Miskolc környéke, a Bükk, a Sajó és Tisza melléke botanikai leírása, flórájának gyűjtése. Ennek nagy része sajnos megsemmisült és hiányosan lelhető meg hagyatéki anyaga is. E hagyatéknak a múzeumban meglévő részletében, gyűjtési naplóiban nem találtam adatot az Avason lelt vaslándzsáról (DOBROSSY 1999, 32-33).

2 KIEGÉSZÍTŐ MEGJEGYZÉSEK A TÁRGYLEÍRÁSHOZ Egy tárgytípus tipológiai meghatározásánál több különféle kiindulópontot vehetünk figyelembe. Munkaeszköz vagy fegyver esetében a legfontosabb szempont a használat kérdésköre. A miskolc-avasi dárdacsúcs enyhén deformálódott köpűjének külső átmérője 1,8-1,3 cm között mozog. Ebbe a rendkívül szűk keresztmetszetű vashegybe maximum 0,8-1,3 cm átmérőjű nyelet lehetett illeszteni, ami természetesen nem jelenti azt, hogy a dárdahegy nyelének alsó része ne lehetett volna ennél nagyobb átmérőjű. Ez a feltételezett csekély nyélvastagság arra utal, hogy leletünk nem lehetett döfő fegyver: a kézben tartott fegyver nyele nem bírná ki az ütközést, hiszen az célt (testet) érve minden bizonnyal eltörne, s így — legalábbis részben — fegyver nélkül maradna az azt rendeltetésszerűen használó harcos. Hasonló észrevételeket Csíki Gergely is megfogalmazott az avar kori lándzsákkal kapcsolatosan (Lásd később). Vizsgálatai szerint a „levél alakú" lándzsacsúcsok 2 HOM HTD, 89.114.132-139.