A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

RÉGÉSZET - HELLEBRANDT Magdolna: Bronztekercs Abaújdevecserről.

A Herman Ottó Múzeum Évkönyve L (2011), 131-152. BRONZTEKERCS ABAÚJDEVECSERRŐL Hellebrandt Magdolna* 'Herman Ottó Múzeum, Miskolc Absztrakt: Abaújdevecser-Ortásföldeken 2002-ben egy 12 kg-os, 43 cm hosszúságú és 4 cm vastagságú bronztekercset találtak. A tekercs rúdját egyben öntötték ki. A tárgy egységes, nemes patinája arra utal, hogy vizes környezetben töltötte az évezredeket. Feltételezhetjük, hogy a leletet a közeli Békás-tóból forgatta ki az eke. A hitelesítő ásatáskor a lelőhelyen emberi tevékenységre utaló nyomokat nem találtunk. Bronztekercseket először a középső bronzkorban, a koszideri fémművesség idején készítettek. A korszak végéről is ismertek hasonló, de kisméretű darabok. A bronztekercs emberi viseleti darabnak nem tekinthető, inkább egy istenséget megjelenítő szobor lábán képzelhetjük el a késő bronzkori pilinyi kultúra idején, azaz a Kr. e. 13-12. században. Kulcsszavak: bronztekercs, sánc, halomsír A LELET ELŐKERÜLÉSE 2002 májusában Varga József abaújdevecseri lakos a község ÉNy-i határában egy nagyméretű bronztárgyra lett figyelmes. A leletet kerékpárra rakta és elszállította a forrói Abaúj Múzeumba, melynek igazgatója, Szalipszki Péter telefonon értesítette a történtekről a területileg illetékes megyei Herman Ottó Múzeumot. A telefonbeszélgetés után Pusztai Tamás kollégámmal azonnal Forróra utaztunk, a tárgyat megvásároltuk a HOM számára. 2003-ban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal közös köszönetét fejezte ki Varga Józsefnek, olvashatjuk a Múzeumi Hírlevél XXIV. évf. 5. számában a 172-173. oldalon, és „Régészeti örökségünk megmentéséért" elismerésben részesítette a találót, aki 500 ezer Ft jutalmat is kapott. A lelet helyszínét a megvételkor a találóval azonosítottuk. A lelőhely a Hernád jobb parti árterülete felett kezdődő abaúji dombok délkeleti nyúlványának szélén fekszik (1. kép), a falutól nyugatra, az Ortás-földek nevű határrészben (2. kép). Az I. katonai térképen ezen a részen nyugatról kelet felé és a Csere oldalon erdőt jelöltek

1, a II. katonai felmérésen már kevesebb az erdő.

2 Az Ortás-földek gyakorlatilag egy nagy plató, melynek közepén van a Békás-tó, ettől nyugatra, 120 méterre a dűlőútnál, az akácerdő szélén bukkant a leletre a találó. A kiszáradóban levő Békás-tóban nőtt fák a falu szélén, a 3-as főút leágazásától, azaz a Kossuth u. elejétől jól látszanak (6. kép 1). A Békás-tó a szántás közepén fekszik (6. kép 2), az utóbbi 50 évben fokozatosan szárad ki, és egyre több részt szántanak fel belőle. Lehetséges, hogy így került felszínre a tekercs, s a gép elhúzta, vagy, hogy a gépi munkát ne akadályozza, a szántó szélébe dobták. 1 HIM Tt, XXII-11. 2 HIM Tt, XL-42.