A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)
RÉGÉSZET - P. FISCHL Klára-HELLEBRANDT Magdolna-REBENDA János Pál: A füzesabonyi kultúra települése Emőd-Istvánmajor (M30/36. Ih.) és Ernőd-Karola szőlők területén
A füzesabonyi kultúra települései 117 Ásotthalomról (BÓNA 1975, Taf. 197, 4), a geleji temetőből (KEMENCZEI 1979, Taf. II, 7, Taf. III, 3, Taf. XV, 2). A tárgytípusnak kronológiai jelző szerepe nincs. Egyéb leletek A gödrökből több kocsikerékmodell is előkerült. A dolgozatban egy díszített, küllőit bekarcolással megjelenítő példát mutatunk be (8. kép 6). A kerekek a hatvani és a füzesabonyi kultűra minden lelőhelyén nagy számban kerülnek elő (P. FLSCHL 2006, 159). A hatvani kultúra leletanyagából nagy számban ismert miniatűr állatábrázolások mellett füzesabonyi kontextusból kevesebb ilyen tárgy ismert (GANCARSKI 2002, Fot. 111). Egy, feltehetően vadkant ábrázoló, letört fejű állatfigura került elő az itt bemutatott településrészlet 16. gödréből (12. kép 2). Sem az 1995-ös ásatás, sem a 201 l-es helyszíni szemle alkalmával nem találtunk arra utaló nyomot, hogy a település már a hatvani kultúra idejében lakott volt. Ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egy nagyobb felületű, a település központjában levő feltárás ne hozná felszínre e kultúra hagyatékát. Eddigi adataink alapján az állatfigurát a füzesabonyi kultúra leletanyagához soroljuk. Mindkét tárgycsoport értelmezése kapcsán a profán használat mellett kultikus jelentéstartalom is felmerült (KALICZ 1984, 200; KOVÁCS 1992, 78; SZATHMÁRI 2003, 513; TÁRNOKI 1996, 53-54; OLEXA 1982, 391, 1-2 t.). A fémfeldolgozás munkafolyamatához sorolja a szakirodalom az agyagkanalakat (8. kép 7) és a körte formájú, kiöntőnyílással rendelkező öntőtégelyeket, vagy olvasztótégelyeket (12. kép 1). A bizonyítottan metallurgiai tevékenységet is folytató Nizna Mysl'a lelőhelyről ismerünk többek között számos ilyen darabot (GANCARSKI 2002, Fot. 4, Fot. 39, BÁTORA 2009, Fig. 20). Az emődi olvasztótégely belső oldalán levő lerakódásból anyagmintát vettünk, melynek elemzése során a Miskolci Egyetem LISA laborja nem talált fémes alkotórészt. A tárgyat így csak formai sajátosságai miatt tudjuk a fémfeldolgozás eszköztárába sorolni. Díszítőmotívumok A tálaknál, nagyméretű, díszített tárolóedényeknél és bögréknél is többször megfigyelhető a dupla bekarcolt vonal közötti rovátkasor, mint díszítőminta, mind a vállon (8. kép 4, 9. kép 8, 11. kép 5, 12. kép 4), mind a hasvonalon (10. kép 4, 7, 12. kép 8). Feltűnően sok a spirálbütyök, széles kannelúrából és dupla bekarcolt vonalból kialakítva. A leletanyag feldolgozása során azt tapasztaltuk, hogy alapjában véve a kultúra korai szakaszára jellemző formák és díszítéskombinációk voltak túlsúlyban. Az itt bemutatott válogatás számos darabja esetében azonban a fiatalabb időszakba történő besorolást állapítottuk meg. A Koós Judit által publikált Emőd-Istvánmajor II. homokbányából előkerült sírok és szórványleletek datálása szintén Füzesabony A-C időszak (KOÓS 1991). A település nagy mérete és a fentebbi adatok alapján Emőd-Istvánmajor, illetve Ernőd-Karola szőlők összetartozó településen a füzesabonyi kultúra teljes időszakában számolhatunk megtelepedéssel. ÖSSZEFOGLALÁS A dolgozatban bemutatott EmődIstvánmajor M30/36-os lelőhely füzesabonyi korú gödörobjektumai az Ernőd-Karola szőlők területén található füzesabonyi telep egyik települési egységéhez tartoznak. A kisméretű tell a Matola-csatorna magaspartján található, széles mély árokkal körülvéve. Ezt övezi egy nagyobb tengerszint feletti magasságon az intenzív külső települési rész. A magasparton elnyúlva ehhez az intenzív külső telephez kapcsolódva találhatjuk a gödrökkel jellemezhető legkülső települési sávot. Ennek egy része került elő az autópálya építését megelőző feltárások során. A bemutatott leletanyag — akárcsak a település területén