A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

B. Hellebrandt Magdolna: Novajidrány-Sárvár topográfiai azonosítása

Sárvár története Az abaúji dombok keleti szélén már az újkőkorban,

6 a rézkorban,

7 majd a bronzkorban, a vaskorban és a császárkorban is megtelepedtek elődeink.

8 A történelmi korokban tehát a Hernád és a Kis-Hernád vízjárta síksága felett, a hegyek lábánál út vezetett. Az Árpád-korban 1245-ben írtak Novajról, területén ment át az úgynevezett nagy-út.

9 Feltehetően az út védelmét is szolgálta a stratégiailag jelentős ponton épült Sárvár. Magát a várat egy periratban említették először 1285-1300 között, Sar var néven. A 15-16. században több peres ügyben hivatkoztak Sarwaar-ra és lakóira. Szempontunkból az 1568-as dézsmajegyzék különösen figyelemre méltó, itt olvashatjuk, hogy Sarwaron a nemeseken kívül nincsenek jobbágyok, garadnai extraneusok aratnak a nemesek földjén.

1

0 A török időkben többször volt lakatlan a vár. 1599-ben már az elhagyott falvak között tartották nyilván. Páran továbbra is lakhattak itt, mert Sárvár 1608-ban Garadna leányegyháza volt." Egy vádlevél szerint 1641-ben pusztult el véglegesen, amikor szeptember utolsó napján a törökök rátörtek a falura és rabokat szedtek: többek között Abonyi István feleségét és négy gyermekét. Helynévösszeírások adatai 1715-ben Sárvár az összeírásban már teljesen elpusztult településként szerepelt.

12 Pusztaként azonban tovább létezhetett. Felsőnovaj és Garadna között említette Lipszky.

13 Fényes Elek 1851-ben megjelent munkájában írta, hogy Sárvár puszta Felsőnovaj fiókja, s 13-an lakják.

1

4 A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárban (Bm. U. 235.) megtalálható Felsőnovaj rendezési terve 1857-ből, s ezen jelezték a sárvári határt. Pesty Frigyes gyűjtésében 1864. január 19-i keltezéssel a garadnai jegyző és a bíró aláírásával olvashatjuk Garadnáról, hogy hajdan az első a betű hiányzott a névből, Gradna volt, mely tót eredetű szó jelentésére Vári, ebből gyaníthatni a nép száján levő azon hagyomány valódiságát, hogy az ezen helységhez délről közel fekvő Sárvár pusztán vár lehetett, de hogy ezen állítólagos vár tartozott-e Garadnához vagy viszont azt nem tudni. Garadna község dűlőneveinek felsorolása után még azt írták, hogy: Délről határa Sárvár, melytől nem messze egy 1797-ben épült Kis Hernádi malom van.

1

5 Igyekeztem szó szerint írni az idézett szövegrészeket, de nehezen olvasható. A Garadnára vonatkozó névmagyarázat helytálló. Kiss Lajos etimológiai szótárában olvashatjuk, hogy Garadna szláv eredetű szó, a grad (a szó végén lágyjellel) 'vár' jelentésű szótőből alakult.

1

6 A szó elejére betoldott a betű bizonyára a mássalhangzó-torlódás elkerülése miatt jutott a magyar kiejtésbe. Garadna okleveles említése 1234, illetve 6 Cscngcri 2003. 41-67. 7 Hcllcbrandt 2008a. 29-51. 8 Hcllcbrandt 2008b. 144-149. 9 Wolf 1989. 152. 10 Wolf 1989. 136-137. 11 Kcmcny 1915. 61. 12 Borovszky 1896. 515. 13 Lipszky 1803. Tabl. XXX. quad 5. 14 Fcnycs 1851. IV. 16. 15 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár XV. 32. 501. tekercs mikrofilm. Az eredeti az Országos Széchenyi Könyvtárban van, jelzése HUN G: FOL. 1114. Abaúj megye. 16 Kiss 1978. 1988. 84