A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Egri Mária: Egy huszadik századi fametsző, Patay Mihály (1910-1956)

EGY HUSZADIK SZÁZADI FAMETSZŐ, PATAY MIHÁLY (1910-1956) EGRI MÁRIA Patay Mihály

1 1910-ben Szolnokon született. Szülővárosa befolyásolta pályaválasztását, karrierje alakulását, de meghatározta művészete poszthumusz sorsát is. Rajztehetségét tanárai korán felfedezték, s a századelő óta működő művésztelep városában természetesen a Zagyva-parton dolgozó művészek körébe küldték az induláshoz szükséges tapasztalatokért. A Képzőművészeti Főiskolán először festészetet tanult, majd Varga Nándor Lajos

2 mellett fametsző tehetsége önmagára talált. Néhány olajjal, temperával, diópáccal készült festménye egyértelműen Aba-Novák

3 irányába mutat, ezen a vonalon haladva a Római Iskola egyik közepes kvalitású képviselője válhatott volna belőle. Grafikusként viszont egyedülállót alkotott. Hogy mégis miért maradt pályája töredékes, miért nem teljesedhetett életművé, munkássága miért nem kapott tisztességes publicitást - azt a háborúnak, a háborút követő évek politikai körülményeinek, a szolnoki művésztelep periodizálás, szelektálás nélküli negatív megítélésének köszönheti. Ez utóbbi okai és gyakorlati pusztítása kötetekre menően elemezhető. Annak akár csak kommentár nélküli ismertetése is, hogy az 1948 utáni kultúrpolitika műtörténész hangadóin keresztül miként hamisította meg történelmét, tette tönkre nemcsak az 1901-ben szerveződött kolónia ötvenéves múltját, de azoknak a fiataloknak a karrierjét is, akik csak a hatvanas években kerültek a telep műtermeibe. A szolnoki művésztelep százéves történetét, Magyarország történelmének huszadik századi alakulásában változó helyzetét elemzi a „történész szemével" Szabó István. A szolnoki múzeum évkönyvében több részben megjelent tanulmánya visszanyúlva a térség 19. századi művészeti előzményeiig, konkrét tényekkel szolgál a telep megalakulásához, 20. századi változásaihoz egészen a rendszerváltás időszakáig. Precíz adatközlése mellett a tanulmány legfőbb érdeme, hogy a vezető médiák kortárs írásai alapján, a politikai változások függvényében vizsgálja a szolnoki művésztelep kritikai megítélésének alakulását.

4 A szolnoki telep II. világháború utáni helyzete az országéhoz volt hasonlatos. Az épületek megrongálódtak, a bennük lévő értékeket, tüzelhető elemeket széthordta a lakosság. A megváltozott államrenddel együtt megváltozott az államszervezet, átalakult a közigazgatás, az igazságszolgáltatás, az intézmények. Az egypártrendszerrel együtt megkezdődött a hatalom, a pozíciók és a megmaradt vagyoni értékek újraosztása. A Budapesten vagy Szolnokon, a város környékén lakó művészek nyári tartózkodására kialakított, Művészeti Egyesület által irányított szolnoki kolónia renovált négy műtermét 1 Patay neve a sajtóanyagban i-vel is szerepel. 2 Varga Nándor Lajos (1895-1978) festő, grafikus, művészeti iró. 1931-48 között a grafikai tanszék vezetőtanára. 1938-tól a Magyar Grafikusművészek Egyesületének elnöke. 3 Aba-Novák Vilmos (1894-1941) 4 Szabó 2003., 2007., 2008., 2009. 389