A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)
B. Hellebrandt Magdolna: Novajidrány-Sárvár topográfiai azonosítása
3. kép. Sárvár kéziratos térképe 1891-ből 1243-ból ismert, tehát Sárvárral körülbelül egy időben alapíthatták, s feltételezhetjük, hogy a várat kiszolgáló nép lakta, helyileg a gyakori vízjárta síkság felett, a magasabban fekvő területen, a vártól kissé ÉNy-ra. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárban Miskolcon Fényes Elek mikrofilmen levő anyagában megtalálható Felsőnovaj is, de kiolvashatatlan. Helységnévtárak adatai A Magyar Korona Országainak Helységnévtára 1882-ben megjelent kötete szerint Novaj (Felső) településhez tartozott Sárvár. Utolsó posta Garadnán volt. Ugyanezt az állapotot tükrözi az 1913-as Helységnévtár. Az 1944-ben megjelent Magyarország helységnévtára szerint Alsónovaj, Felsőnovaj és Idrány 1936-ban egyesült Novajidrány néven. Itt már nem említették külön Sárvárt. V. á. Garadna 0,5 km. Up. Garadna. Az 1956-ban megjelent Magyarország helységnévtára szerint a vasútállomás Novajidrány, és egy vasúti őrházat jelez, mely mint tudjuk, a vasút és az M3-as út kereszteződésénél van a nyugati oldalon. Ekkorra már Novajidrány a vasútig terjeszkedett, így természetes, hogy Novajidrány lett a vasútállomás neve. Térképek Visszatérve a 19. század végének dokumentumaihoz, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárban Judt Istvánné, Seres Péterné és Kováts Dániel összegyűjtötte a levéltárban őrzött kéziratos térképek földrajzi neveit, így a mai Novajidrány területére esőket is. 1 7 17 Judt 1979. 112-113. 85
