A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Csengeri Piroska: A szakáiháti kultúra települései Mezökövesd-Nagy-fertőn és Mezőkövesd-Meleg-oldalban. Előzetes jelentés

ASZAKÁLHÁTI KULTÚRA TELEPÜLÉSEI MEZŐKÖVESD-NAGY-FERTŐN ÉS MEZŐKÖVESD-MELEG-OLDALBAN Előzetes jelentés CSENGERI PIROSKA Előzetes jelentésünkben a Mezőkövesd-Meleg-oldal és Mezőkövesd-Nagy-fertő lelőhelyeken (1. kép) feltárás alkalmával előkerült jelenségeket és tárgyi anyagot mutatjuk be. E munka során röviden kitérünk a bükki és szakáiháti kultúrák településeinek térbeli viszonyára a mai Borsod-Abaúj-Zemplén (a továbbiakban B.-A.-Z.) megye területén. A Mezőkövesdet délről elkerülő, a 3. számú főutat és az M3 autópályát összekötő 3302. számú út nyomvonalán 2001 őszén végzett régészeti állapotfelmérést a Herman Ottó Múzeum (a továbbiakban HOM). A munkához kapcsolódó terepbejárás során 2001. november 13-án két, korábban ismeretlen őskori lelőhely került elő: Mezőkövesd-Melegoldal (M3-75. lelőhely; 1. kép) és Mezőkövesd-Nagy-fertő (M3-76. lelőhely; 1. kép).

1 Megelőző feltárásukra 2002 márciusa és júliusa között került sor.

2 Mezőkövesd-Meleg-oldal (M3-75. lelőhely) Az M3-75. lelőhely Mezőkövesdtől DNy-ra, a Meleg-oldal nevű határrészben, a Kánya-patak jelenlegi medrétől Ny-ra, a vasúti sínektől ENy-ra található (1. kép). E lelőhelyen 2002. március 14. és május 17. között több mint 17 000 m

2 területet tártunk fel, melyen két középső neolitikus település maradványai (az alföldi vonaldíszes kerámia kultúrája, a továbbiakban AVK és a szakáiháti kultúra időszakából), valamint egy, a tiszapolgári vagy bodrogkeresztúri kultúrákhoz köthető kút került elő (összesen 53 számozott jelenség). Az ásatás során bebizonyosodott, hogy a tervezett nyomvonal az őskori településeknek csupán a szélét érinti (kevés objektum, kutak). A szakáiháti kultúra településének centruma valószínűleg a feltárási területtől DK-re húzódó ENy-DK-i irányú dombháton található. A terepbejárások alkalmával gyűjtött felszíni leletek elhelyezkedése, valamint az ásatási megfigyelések alapján legnagyobb kiterjedését 480 m x 340 m-nek határozhatjuk meg. A feltárt objektumok közül az AVK településéhez néhány kisebb gödröt és gödörkomplexumot (Sl, S8, S9, SÍ3, S16-S20, S34, S46), valamint két, egymás közelében 1 Az állapotfelmérést Pusztai Tamás végezte, a terepbejáráson a szerző is részt vett (1. a HOM Régészeti Adattárának 3191-01 számú jelentését). 2 Megbízónk a Nemzeti Autópálya Rt.-t képviselő B.-A.-Z. Megyei Állami Közútkezelő Kht. volt. Munkatársak: Nagy S, József, Hajdú István, Veres János, Szentesi Edina. A feltárásról készült dokumentációt 1. a HOM Régészeti Adattárában 3341-03, 3484-03, 3485-03, és 3486-03 számon. A munkák során egy újabb régészeti lelőhely is előkerült, mely a Mezőkövesd-Meleg-oldal, M3-77. lelőhely elnevezést kapta (1. kép). Területének megkutatását egy, a nyomvonalba cső domb miatt határoztuk el. 2002. április 27. és május 17. között kb. 2800 m

2 területet vizsgáltunk át, melynek alkalmával négy régészeti objektumot (egy gödör, három cölöplyuk) találtunk. Ajelcnségek egy rézkori, a bodrogkcrcsztúri kultúrához)?) tartozó település perifériájáról származtak. A telep központi része feltehetően a nyomvonaltól Ny-DNy-ra fekvő dombon helyezkedik el. 7