A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

V. Szathmári Ibolya: Borsodi ünnepi kézbe való kendők Déri György gyűjteményéből

melyet - hasonlóan a D. Gy. 1293. leltári számú vőfélykendő díszítményéhez - kevés piros színű pontkivarrás élénkít. Kötött csipkebetéte és a szélén futó, kötött csipkeszegélyezés tovább növeli a kendő dekorativitását. III. A jegykendők egy újabb típusát, a 19. század végén, 20. század elején készült, ún. „ cipós horgolásos" változatát két emlékanyag őrzi: 3/1. a D. Gy. 656. leltári számú jegykendő. (Mezőkövesd, Borsod megye, 19. század vége. H.: 54 cm, sz.: 54 cm), valamint 3/2. a D. Gy. 1300. leltári számú jegykendő (Mezőkövesd, 19. század, H.: 54 cm, sz.: 54 cm.) Ez a díszítmény típus kizárólag a matyó néprajzi csoporthoz kötődik. 3/1. A D. Gy. 656-os leltári számú, mintázott, fehér damaszt alapanyagú kendőn még csak két színnel, azaz piros és fehér színű pamutfonállal jelennek meg a „cipós horgolásos" minták igen egyszerű, geometrikus alakzatokban. A jegykendő horgolásos díszítményének mind a négy sarka különbözik azért, mert a sarkokat váltogatva, az összehajtogatott kendőnek mindig újabb és újabb díszítménye kerülhetett közszemlére. A kendő a cipós horgolással díszített jegykendők korábbi, archaikusabb változatát képviseli, később - ha mértéktartóan is - a sárga, kék és rózsaszín is megjelenik a díszítményekben. A korábbi változatot támasztja alá az a tény is, hogy itt a sarokban még nem találunk hímzett díszítményt sem, csupán a tulajdonos neve „Gyencs József'jelenik meg egyszerű folyóírással. A teljesen kézi munkával készült jegykendőn a damaszt alaphoz a horgolt csipke díszítményt pelenkaöltésekkel rögzítették, s ebben is variációk jelennek meg: a belső sort piros színű fonállal varrták fel, a középső sort a fehér színű csipkéhez fehér, a piroshoz piros színnel, a legszélső fehér horgolt csipkeszélt pedig fehér öltésekkel rögzítették. Míg a D. Gy. 656. leltári számú jegykendő széldíszítménye csak kétszínű horgolással készült, addig a 3/2. D. Gy. 1300-as leltári számú már a többszínű, de még mindig mértéktartó színezést képviseli, egyik sarkában a korai matyó hímzés jellegzetes motívumaiból összeállított, ugyancsak visszafogott színezésű, hímzett sarokminta található. Leltárkönyvi bejegyzése a következő: „Matyó színes jegykendő, mely igen díszes piros, sárga, kék és fehér vastag pamutfonálból horgolt csipkével van körülvéve „M. J." névjelzéssel." A horgolt minta sarokdíszítményei átlósan megegyeznek. Hasonló, sifonból készült, piros, fehér, sárga, kék pamutfonálból horgolt „cipós" mintájú betéttel és csipkeszegéllyel díszített jegykendőket közöl Katona Edit a Néprajzi Múzeum feliratos textíliáiról közelmúltban megjelent munkájában.

8 „A 20. század elején a menyasszony is ilyen jegykendőt adott a vőlegényének, amelynek sarkába gyakran 8 Katona 2009. 192-193. Ltsz. 59.5745., 595769., 56.47.12. II/1. kép. D. Gy. 1290. Kézbe való vagy templomozó kendő, jegykendő. Tardona, 19. század második fele, h.: 59 cm, sz.: 59 cm 530