A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

P. Fischl Klára-Rebenda János Pál: Gelej-Pincehát bronzkori település-struktúrájának rekonstrukciója

Gelej-Pincehát, 1962-es feltárás szelvényeinek és jelenségeinek leírása (MNM Rég Ad.: XIII.320/1963): „A Pincehát nevű lelőhelyen négy kutatóárkot jelöltünk ki, azokon a helyeken, ahol az egyes korok leletanyaga a felszínen önállóan jelentkezett. Az I. árok a muhi kultúra leletanyagát tartalmazza. Igen sok emlékanyag található már a szántott földben és a második ásónyomban. Ezalatt gyérül a leletanyag. Az első árok nyugati végén mutatkozott az I/a elszíneződés, sárga és kevés égetett agyagos rétege van, kb. 5-10 cm vastagságban. Az árok közepén az északi szélében 60 cm mélységben gödör mutatkozott. Ez a I/ß gödör, amely a muhi kultúra méhkas alakú gödre. Benne cserepeket és égetett agyagot találtunk. A II. árokban a bronzkori füzesabonyi kultúra leletanyaga jelentkezik igen nagy számban, az első és második ásónyomban. Az árok déli részén a második ásónyom alján volt megfigyelhető az II/a gödör, melynek fele esett a feltárt részbe. Fala hengeres, a füzesabonyi kultúra cserepeit és kevés állatcsontot tartalmazott. Az árok déli felében ugyancsak hengeres, kisebb gödör egyik fele esett a feltárt területbe: 11/ß gödör, mely szintén a füzesabonyi kultúra leleteit tartalmazta. A harmadik ásónyomban gyérült a leletanyag. A III. árokban a hatvani kultúra leletanyaga mutatkozott. Az első ásónyom alján égett sárga agyagos folt jelentkezett. Felső részét a szántás megrongálta. Lehetséges, hogy egy ház átégett padlója volt. Az agyagos réteg vastagsága 15-20 cm. A második ásónyomban is igen sok cserép jelentkezett és az égett agyag között is voltak cserepek. Az égett folt környékén hatvani és füzesabonyi kultúrájú cserepeket is találtunk. A negyedik ásónyomban az árok északi falánál téglalap alakú sírgödör mutatkozik. Mivel a sír benyúlik az árok északi fala alá megkezdtük a rábontást. Október 8-án tárták fel az 1. számú szarmata sírt. A IV. árok első és második ásónyomában igen sok koravaskori cserép mutatkozik, különösen az árok középső részén. Ez a IV/a gödör és környékének területe. A második ásónyomban az árok délnyugati szélén bronz tű került felszínre, melynek környékén szintén sok a cserép. Valószínű, hogy a második ásónyomból becsomagolt leletek túlnyomórészt a IV/a gödörhöz tartoznak, erre azonban csak utólag lehetett következtetni, amikor már a gödör mélységében folyik a munka. A IV/a gödörhöz északról kisebb gödör csatlakozik: IV/a/l. gödör. Megállapítottuk, hogy a IV/a gödröt, vagyis a nagyobbik gödröt később vágták be, mint a kisebbik, vagyis IV/a/l-es gödröt

1

0. A gödrök kissé méhkas alakúak. A rendelkezésre álló időben a gödröket teljesen nem bonthattuk ki. Végleges feltárásuk jövő évre marad. A gödrök felső szintjén HA-kori cserepek kerültek felszínre, kevés muhi-jellegű kerámiával keverve. A mélyebb szinteken már csak a muhi kultúra emlékanyaga mutatkozott. A gödörről K-Ny irányban metszetrajzot készítettünk." Az alábbiakban válogatást adunk az 1962-es ásatás leletanyagából kultúránkénti csoportosításban." 10 A4, szelvény a és az a/l gödreinek lclctanyaga a szállítások során összekeveredett a kirepedt csomagolóanyagok miatt, így leletanyagukat csak a gödör besorolás alatt együtt tudjuk közreadni. 11 Terjedelmi okokból mind a hatvani-, mind a füzesabonyi-kultúra lelctanyagából csak a legtipikusabb leletek kerülnek részletesen közlésre. A hatvani-kultúrához tartozó leletanyag: HOM Ltsz.: 2010.25.441 -442; 2010.25.475. A füzesabonyi-kultúrához tartozó lclctanyag: HOM Ltsz.: 2010.25.372; 2010.25.391 -406; 210.25.409 - 440; 2010.25.444 - 461; 2010.25.464 - 474; 2010.25.477 - 478; 2010.25.485 - 487; 2010.25.489 - 497; 2010.25.499 - 505; 2010.25.507 - 534; 2010.25.538 - 573; 2010.25.583; 2010.25.635; 2010.25.788 - 791; 2010.25.809. 52