A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)
Mizser Lajos: Cserépfalu földrajzi neveinek történeti-etimológiai szótára
Tyúkszar utca 'falu keleti részén levő rövid utca'. 1864: Tyukutcza. A lejegyző nyilván eufémiából írt Tyúk utcát a Tyúkszar utca helyett, mai népi neve is ez. Eredetileg Tyúkszer utca lehetett a neve, amely a falu (nemcsak Cserépfalu!) szélső utcáját jelölte. Hivatalos neve: Hajnal utca. Új sor 'az Alsó-pincesorból nyíló rövid utca'. 1814: Ujsorosi, 1864: Újsor. Az 1800-as évek elején kezdtek oda építkezni. Úrszeleje 'a Mákszem déli oldalán levő szőlőterület'. Ejtése: Úrszeleji. 1770: Urak szöllöje allya promonthorinm, 1771: Urak szőllője allya, 1820: Úr Szölleje, 1864: Úrszeleje. Mai részterületei: Úrszeleje-árnyék 'az Úrszeleje délkeleti kitettségű oldala', Úrszeleje-orom az Úrszeleje északnyugat-délkeleti kitettségű gerince'. Az évszámok szépen mutatják kialakulásának folyamatát. A néphagyomány szerint a papoké volt és talán a kántoré. Ürgés 'délnyugati kitettségű domboldali szántó a falutól délre'. 1843: Ürgés oldal, 1859: Ürgés oldal. Részterülete: 1841: Ürgés oldalnak allya. Sok ürge lehetett ott, ettől kapta a nevét. Vadaskert 1764: Vadas kerthez. Urasági vadaskert volt a Magas-tető környékén. Nem azonos a falu nyugati részén fekvő Vadaskerttel. Vata-kút 'a Szénégetőtől keletre bővizű forrás a Vata-völgy keleti oldalán 434 m magasságban'. 1788, 1844: Vata kút. A Vata nyilvánvalóan személynév, valószínűleg az egyik erdőmester neve lehetett. Részterülete: Vata-völgy 'északnyugat-délkeleti irányú völgy közel a Mocsáros házhoz'. A völgy a kúttól kapta a nevét. Vereskő-völgy 'észak-déli irányú 3-4 km hosszú sziklás völgy a Kecskés-Gályától nyugatra'. 1788, 1859: Veress kő völgy, 1848: Vereskővölgy. Részterülete: 1848: Veres kövőlgyi vízjárás. Köve ugyan fehér mészkő, de talaja vörös agyag, ettől lett vörös a mészkő - innen származik a Vereskő-völgy neve. Vészverés 'déli kitettségű meredek, köves hegyoldal a Hidegpatakától északra'. 1788: Vész verés, 1820: Vészverés, 1844: Víz verés, 1864: Véczverés. A két utóbbi elírt, elhallott adat. A vészverés szó jelentése egykor 'elpusztult erdőrészlet' volt. Feltehetően kőomlás következtében pusztul el belőle az erdő. A Bükk turistatérképén Vécs-verő van, nem más, mint tudákos eltorzítás. Zsilibes-kút 'forrás a Zsilibes-lápa és a Hór-völgy találkozásánál'. Ejtése: Zsilibeskút. Részterülete: 1788: Zsilyibes völgy. A zsilib jelentése: 'a malom csatornája'. A Hórvölgy elején állt egykor az egyik vízimalom. Mai további részterületei: Zsilibes-lápa, azonos a Zsilibes-völggyel, Zsilibes-orom 'a lápa fölötti köves hegyoldal'. IRODALOM BENKŐ Loránd (főszerk.) 1967-1976 A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I— III. Akadémiai Kiadó. Budapest Borsod vármegye katonai leírása (1780-as évek) 1990 Miskolc. A Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Levéltár kiadása CSAPODY-PRISZTER Szaniszló 1966 Magyar növénynevek szótára. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest 524
