A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Mizser Lajos: Cserépfalu földrajzi neveinek történeti-etimológiai szótára

Sós-kút 'észak-dél-délnyugati irányban húzódó gerinc az Őr-hegytől északkeletre'. 1820: Soós kut, 1866-1830: Soos kut. Részterületei: 1788: Sós kút lápa 'a Sós-kút és a Gábor-kő közötti lápa', 1788: Soós tető, 1788: Soós tető orom, 1864: Sóskutorom 'a Sóskút legmagasabb része, 532 m', Mai további részei: Sós-kúti-fertő 'dagonya a Sós-kútnyaknál', Sós-kút-nyak 'enyhe hajlat a Sós-kúton', Sós-kút-orom-farazat 'a Hidegpataka bal oldalán húzódó gerinc'. A névadó Sós-kútnak már nyoma sincs. Ásványvizes forrás lehetett még a 18. században. Suba-lvuk 'barlang a Hór-völgy elején a nyugati oldalon'. Ejtése: Subajuka. 1851, 1864: Subalyuka. Népi magyarázat szerint a juhászok esős idő esetén ide húzódtak meg nyájaikkal, és a subájukra telepedtek. Valójában egy Suba Lukács (becenevén: Luka, melyet Jukának ejtettek) nevű 19. század elején élt szegénylegényről nevezték el. Mai nevét tudákos etimológiának köszönheti, mondván, hogy a lyuk jelentése a Bükkben: 'barlang'. Országos hírnévre tett szert, amikor 1932-ben az ásatások során itt a neandervölgyi ősember maradványaira bukkantak. A második világháború végéig Mussolini-barlangnak nevezték. Cserépfaluban van a Suba-lyuk múzeum. Az egyéb mondákat 1. Targyurka alatt! Sut 'déli kitettségű erdő, régen szőlő a Fénkőtől délre'. 1834: Sutt, 1859: Sut. Mai részterületei: Suti ház 'romos épület a Sutban', Sut-rét 'a Sut-völgy alja', Sut-völgy 'észak-déli irányú, enyhe lejtésű völgy'. A Sut név jelentése: 'félreeső hely, zug'. Igaz is lehet, mert a biikkzsérci határszélen fekszik'. Szállás 'a község délkeleti részén levő sík terület'. 1771: Szállás. Mai neve: Szállás alja. A Szállás név jelentése: 'ideiglenes települési hely'. Magyar jövevényszóként megvan a ruszinban és a szlovákban is. Szarba 'észak-északkelet irányú hegyoldal a Közép-szék és a Felső-Csákány között'. 1788, 1820, 1864: Szarba. Részterületei: 1788: Szarba kövese 'a Szarba kőomlásos része', 1788: Szarba lápa, 1820: Szarba Lápa 'a Hór-völgybe torkolló kanyargós lápa', 1788: Szarba orom, 1844: Szarba orrom (így!) 'megmászhatatlan sziklaormok a Szarba-gerinc tetején'. További mai részei: Szarba-fertő 'dagonya a Szarba-lápa mellett', Szarba-tető 'a Szarba legmagasabb pontja'. A szarv szónak volt szarva alakváltozata is, amelynek egykori jelentése: 'vízmeder, völgy, szarvszerüen elágazó rész'. Ezek szerint ez a terület a Szarba-lápáról kapta a nevét. Szár-hegy '555 m magas hegy, tetején tisztással, a Mocsáros-háztól északra'. 1788, 1826-1830, 1841, 1864: Szárhegy, 1820: Szár Hegy. Részei: 1788: Szárhegy farka, 1844: Szárhegy fark 'a Szárhegy nyúlványa', 1820: Szár Lápossá, 1864: Szállapossa (megfelel a helyi ejtésnek) 'a Szár-hegy dél felé ellaposodó része', 1788: Szárhegy tető 'a Szár-hegy legmagasabb része'. További mai részterületei: Kis-Szár-hegy 'a Mocsáros-háztól keletre fekvő észak-déli irányú hegyoldal', Nagy-Szár-hegy 'a Kis-Szár-hegytől keletre eső, 564 m magas hegy'. A szár szó egykori jelentése: 'kopasz, tar' volt, azaz: Kopasz-hegy. A tetején levő tisztásról nevezték el a hegyet. Széles-pallag 1841, 1842: Széles pallag. Nem tudjuk lokalizálni. Mindenestre a nyomásos gazdálkodás emlékét őrzi. Persze, az is lehet, hogy nem földrajzi név, csak helymeghatározás. Szélfűves-tető 'a Balóca alatt levő szántó'. 1841: „Szélfüves tető melly balyostyának is neveztetik". 1842, 1843: Szélfüvestető oldal. Nevét a szélfű (latinul: Mercurialis annua) tarackos gyomnövénytől kapta. A szélfű főzete hashajtóként volt használatos. Szénégető 'L alakban elnyúló erdőrész 513 m magasan'. 1820, 1841: Szénégető. Részei: 1788: Szénégető tető 'a Szénégető legmagasabb része', 1846: Szénégető fark 'a 522