A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Mizser Lajos: Cserépfalu földrajzi neveinek történeti-etimológiai szótára

CSERÉPFALU FÖLDRAJZI NEVEINEK TÖRTÉNETI-ETIMOLÓGIAI SZÓTÁRA M1ZSER LAJOS Cserépfalu földrajzi neveit gyűjtöttem össze 1248-tól 1864-ig. Az anyag századonkénti megoszlása nem egyenletes. 1248 után a 18. század utolsó negyedéig alig van adat. Legtöbb természetesen az 1800-as évekből van. Az 1864-es Pesty-féle gyűjtéssel zártam. A falunak több földrajzi neve van, mint amennyi itt szerepel, csak éppen nem tartották fontosnak feljegyezni, pedig 1864 előtt meglehettek már, mint pl. Akol-lápa, Huta-lápa stb. Ezeket itt nem hozom. A területet jól ismerem, hiszen itt nőttem fel, sokszor jártam a helyszíneken is. Ennek ellenére sem sikerült minden földrajzi nevet megfejtenem, más esetben is csak óvatos voltam, és csak valószínűsítettem. Egyébként a község teljes földrajzinév-anyagát - magyarázat nélkül - közöltem a Cserépfalu hét és fél évszázada című kötetben (lásd Források és irodalom alatt!). Legelőször is nézzük magát a falut! IV. Béla király által 1248-ban kiadott és Károly Róbert által 1326-ban megerősített oklevelében szerepel a község neve először Cherep formában. Azt is megtudjuk, hogy Cserép első ismert birtokosa Crispinus fia Egyed volt. Tőle vásárolta meg Katapán egri püspök, és végrendeletében az egri püspökségre hagyta. A végrendelet a tartalmát ismerjük, de az eredeti szöveg nem maradt ránk. Mivel Katapán 1216-ban meghalt, tehát Cserép a 13. század elején már megvolt. A falu neve a 16. század utolsó harmadáig következetesen Cserép volt - a helyesírási változatokat nem számolva. 1578 és 1594 között Cserépalja (Czerep allyá) is volt a neve a Cserép mellett. A Cserépfalva (Czerepfalua) adat 1605-ben bukkan fel, s ebben a században a Cserép mellett egyre gyakoribbá válik a Cserépfalva. A Cserépfalu forma 1662-ben fordul elő először (Cherep faluban). Ezek után a Cserép alak állandósul, és csak néha bukkan fel a Cserépfalva. Az 1864-es leírásból idézek: „A község neve köznyelven Cserép, írásban pedig Cserépfalu" (ma is így van). A keltezésben pedig ez áll: „Kelt Cserépfalván". Maga a Cserép név személynévi eredetű, ezt megerősíti még a Cserépfalva fonna is. Alvég 'a falunak a templomtól délre, Bogács felé eső része'. Ejtése: Alvéig. 1753, 1864: Alvég. Az 1700-as évek közepétől kezdtek erre a helyre építkezni. Jelentése: 'alsó falurész'. Hivatalosan nem, de szóban ma is él. Apasoma 'a Magas-tetőtől a Vata-völgyig húzódó erdőrész'. 1788: Apa soma, 1820: Apa Soma, 1784: Apasoma. Egy közelebbről meg nem nevezett apának a somfákkal benőtt területe volt. Legmagasabb pontja 580 m. Aranygomb 'hegyoldali szőlőterület a Hór-völgy bejáratától balra'. Ejtése: Arangomb. 1846: Aranygomb, 1859: Arany gomb, 1864: Aranygomb. Az 1770-7l-es összeírás Aranygombot még nem sorolják fel a szőlőhegyek között, tehát a XIX. század elején telepíthették Az 1864. évi leírásban ezt olvashatjuk róla: „Szőlőhegy, zamat, szín s erőre nézve legjobb, legkellemesebb bort terem". Ezt a szólás is megerősíti: Nem mindenkinek van a Zarangomba szőiilleji 'az Aranygombon termett bor minősíti a szőlőtulajdonost'. A gomb szónak volt a régiségben 'gyümölcs'jelentése is. 1764-ben nem véletlenül panaszkodtak a cserépiek: „sokat érő gyümölcs fáink kivágattak". Azaz ez a 509