A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Balázs Géza: A pálinka tárolása, porciózása

Előfordult, hogy valaki a literes pálinkásüvegek dugóját lekötötte, mint azt a paradicsomos üvegeknél szokás (Nagy 1983. 196). Dugózás A pálinkásüvegek bedugaszolásának régi módszere: a kukoricacsutkából faragott dugó. Morvay Judit (1952) Mezőkövesdről mutatja be a csutkaszár dugót, de 1983-as szatmári gyűjtésem során én is fényképeztem ilyet. Porciózás: kobak, bütykös, hébér Csak részben tárolási, hiszen részben már fogyasztási (kiporciózási) kérdés a pálinkának kobakban és butykosban történő tárolása. Nyilvánvaló, hogy ezekben kisebb, a napi fogyasztásra szánt mennyiség fér csak el. A tökből készített kobak többféle ital (víz, bor) tárolására is szolgált, de pálinkáskobakként való használatára utal két múzeumi tárgy (Türr István Múzeum, Baja, Mezőgazdasági Múzeum, Budapest).

9 A Baján gyűjtött kobaktök nyakán madzaggal átkötve függ a dugó. A Göcseji Múzeumban pedig őriznek egy pálinkás hébérX, amellyel a hordóból szívták föl a pálinkát.

1

0 Ez az eszköz a borászat eszközkészletéből került át a pálinkászatba. A pálinka tárolására, napi mennyiségének kimérésére szolgál a butella (butélia, bütykös). A butellát az Alföld északi részén, a két híres Közép-Tisza-vidéki fazekasközpontban: Mezőcsáton és Tiszafüreden butykosnak hívják (innen a nagyobb forma neve: bütykös korsó)." A cserépbutykos a magyar Alföld jellegzetessége, csaknem minden háznál megtalálható; a népi kultúra fölfedezése és neofolklorizmusa nyomán városi lakásokban is kedvelt díszítő tárgy. A pálinkásbutella-központok kivétel nélkül „pálinkás" területen vannak, pl. az alföldiek a két említett központon túl: Hódmezővásárhely, Makó, Szentes, Mezőtúr, Tótkomlós. A butella a francia bouteille 'üvegpalack' szóból ered. Üvegformát utánzó, ólommázas, hordozható cserépedényt értünk rajta. Legfeljebb 25 cm magas és kizárólagosan pálinkát tartottak benne. Alakja változatos: ovális, lapos, domború, füles, könyv alakú (könyvbutella, zsoltárbutella, imakönyv) (MNL. 1/392-393). Tiszafüreden ovális formájú butykosokat gyártottak, amelyeknek keskeny szájából külön „művészet" volt inni. Morvay Judit (1952) szerint a mezőkövesdiek a határba mindig butykosban vitték a pálinkát, mert „a pálinka mennél vékonyabban jön, annál jobb, erősebb... A pálinka a butykosból apró kortyokban jön, jól becsapja azt, aki iszik belőle". Voltak olyan bütykösök, amelyek majdnem eltörték az ember nyelvcsapját ivás közben (Dienes 1939.223). Üvegek: porciós, fütyülősüvegek, bugyogok, (üveg)butykosok, kulacsok A porciós vagy fütyülősüvegek (füles porciós, pálinkás kisiijeg) - amelyekből egy adagot (porciót) lehetett elfogyasztani, a 18. században terjedtek el Magyarországon. Az edénytípus előzményét Veres László (2006. 173.) az erdélyi orsó formájú üvegekben véli fölfedezni, s mint írja: „A fél iccénél kisebb űrtartalmú palackok a XIX. század elejétől váltak gyakorivá a paraszti háztartásokban." Ezek az üvegecskék („palackocskák") a következő célokra szolgáltak, és néztek ki: „A porciós és fütyülősüvegekből pálinkát 9 Türr István Múzeum, Baja, ltsz. 61.247.11; Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, ltsz. 61.434.1 10 Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg, ltsz. 57.60.2 11 Bütykös: előbb jelzős szerkezetekben jelent meg: bugyogós korsó (1604), bugykos korsó (1618), majd 1669-től adatolható a bütykös. Esz. 2006. 93. 494