A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Bartha Elek: A szakrális terek mikroszintü szerveződésének kérdései: A görög katolikus példa

arról a hatásról, amelyet az új templom a hozzá kapcsolódó ünnepekkel és a saját búcsú­napjával a helyi társadalomra gyakorol. A helyi templom védőszentjének ünnepe a település földrajzi vonzáskörzete számá­ra pedig a búcsú ünnepén alkalmi, de évről évre rendszeresen megismétlődő, kisméretű szakrális tájat teremt. Nem könnyű olykor különbséget tenni egy kistáji kegyhely búcsújának és egy na­gyobb vonzáskörzetü templombúcsúnak a település szakrális képére gyakorolt hatása között. 1 3 Ki kell emelni a cigánytemplomok építését, amelyek társadalmi hátterén a fent em­lített hatások még fokozottabban lemérhetők. A cigány egyházközségek eddig felépült templomai és azok búcsúünnepei tanúskodnak a templom, az ünnep és a közösség szoros kapcsolatáról, a két előbbinek az identitásra gyakorolt hatásáról. 1 4 A családi ünnepek szakrális tere Az emberi élet fordulói vallásos jelentőségük mellett a családi, társadalmi élet ün­nepei. Az ünnepi térben ezeken az alkalmakon különböző mértékben kap helyet a vallás, és a helyi vallási életben is különböző súllyal szerepelnek ezek a családi, társadalmi ün­nepek. A keresztelő elsődleges helyszíne a templom. Az utóbbi évtizedekben ez az ese­mény már a legtöbb görög katolikus közösségben a vasárnapi Szent Liturgiához kap­csolódik. 1 5 Az ünnep profán részére a magánházaknál kerül sor. Magánházaknál történő keresztelések a hitélet kritikus időszakaiban vagy különleges helyzetekben fordultak elő nagyobb számban. Családi, társadalmi ünnep az elsőáldozás is, amely szintén a templom­hoz kapcsolódik. Akárcsak a keresztelőnek, ennek is van profán része, amely a családi otthonokban ér véget. Századunk folyamán végig több adat utal arra, hogy szívesen tar­tották meg a keresztelőt a máriapócsi kegytemplomban. A lakodalmi szokásokban a templom egyike a „hivatalos" helyszíneknek. A há­zasságkötés első része, az eljegyzési szertartás a templom előcsarnokában zajlik, maga az eskü pedig a templomban a tetrapodon lévő evangéliumos könyv előtt. 1 6 Nagy nyil­vánossággal járó vallásos alkalom, de maga az ünnep a gyakorlatban nem a szakrális szférában zajlik. Kivételt ez alól azok a házasságkötések jelentenek, amelyeket vallási okokból Máriapócson tartanak. A templom mindemellett megjelenik az egyházi eskü­vőt kötöttek fényképein, video-felvételein. Ennek azért van jelentősége, mert az esküvői képeket mutogatni szokták, azok időről időre előkerülnek, és egyikükön-másikukon a templom vizuálisan megjelenik. A temetés az a családi esemény, amelynek a szakrális jelentések a lényegi részéhez tartoznak. A résztvevők számára a lelki krízishelyzetből is adódóan intenzív vallási él­ménytjelent. A cselekvéssorozat térbeli szerkezete hagyományosan megoszlik a lakóház, az utca, a templom és a temető között. Egyike azoknak a nem túl gyakori alkalmaknak 13 Rakacán pcldául a tcmplombúcsú ünnepére a környékről valóságos búcsújárás alakult ki, és a ska­puláré felvételére távoli községekből is érkeznek erre az alkalomra vendégek. Bartha 1999. 143. 14 Juhász 2000. 40. 15 A szertartás a mai napig őrzi emlékét annak, hogy az ősegyházban a keresztség szentségét a húsvét éjjeli liturgia keretében szolgáltatták ki. Csclényi 1998. 92. 16 Ivancsó 2000. 198-199. 478

Next

/
Thumbnails
Contents