A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Goda Gertrud: Egy művészi pálya miskolci állomásai. Wieszt József (1951-2007) grafikusművész munkássága a Herman Ottó múzeum gyűjteményének tükrében

meteor. A szuper naturalista módon megoldott részletek (rézmetszet) azt az érzetet keltik: mi is jelen vagyunk a kozmikus térben, s részesei leszünk a katasztrófának! (2. kép). Amikor a kortárs magyar grafikában szó kerül a rézmetszetről, feltétlen meg kell említenünk annak legavatottabb mesterét, Rékassy Csabát, aki ezzel az igen magas rajzi tudást igénylő eljárással nagyméretű figurális kompozíciókat alkotott, s akinek műveit a Miskolci Grafikai Biennálékon Wieszt József is igen nagy elragadtatással tanulmányozta. A fenséges tátrai tájak: Tátrai tanulmányok /-/A (1983-84)

7 sem emlékképek csupán. Vajúdnak a hegyek, a sziklaormok új formát öltenek, de lehet, hogy ezt a képzetet a viharfelhők szertelensége okozza? Valóság és vízió keveredik, de nem úgy a képcsarnoki forgalomra szánt Hernád Gibártnál (Hernád-parti táj) (1982)

8 vagy a Miskolci Avastemplom (1982)

9 című lapok esetében. Lehet ezeket úgy tekinteni, mint amit a művész csupán a környező világból észrevett szépnek s megörökítésre méltónak tartott. Nem nyomasztanak, mint a Partok vagy a Köves táj, lehet, hogy idealizál? Ha erény a drámaiság, miért elvetendő a másik érzelmi pólus? Wiesztben mindig is volt egy olyan belső kényszer, hogy éljen a látvány kihívásával. Tökéletesen képes volt megjeleníteni egy-egy városképi toposzt, amire az egyik legszebb példa az Avas északi oldalát 1982-ben láttató metszete. (Miskolci Avas-templom) Biztosak lehetünk abban, hogy akkor a templom körüli házak bontása ott tartott, de abban is, hogy a lelket ünneplőbe öltöztető hóeséskor úgy tapadnak meg a pihék az ódon templom támpillérein. A padlástéri műteremablakból rálát Miskolc belvárosára. Megihleti a tetők ritmusa és a sokféle cserép színgazdagsága, a régi bérházak emberre szabott építészeti megoldásai, az utcán zajló, mozgalmas élet. Szép, elegáns letételű etűdöket készít ceruzával, tussal, szénnel - de ami számunkra, mint a város történetiségét képekben is gyűjtő muzeológusnak igen fontos - Wieszt nagyon hitelesen rögzítette mindezt. A lényegre koncentráltan az igazról beszél. A hiánypótló lapokat 2002-ben vásárolta meg a gyűjtemény.

10 Olyan, úgymond „nem festői" témát is képes volt műalkotás szinten megoldani, mint az Avas-déli lakótelep épülő házgyári kolosszusait, s ki hinné, hogy a villanyrendőri csomópontnak nevet adó, egykor a magasba emelt fülkéről is készített rajzot!" Vonzotta az avasi pincékhez vezető utak romantikája, de a Magas-hegy felőli miskolci „panoráma" is a még üzemelő gyárakkal.

1

2 Nagyon ismerte és szerette Miskolcot. Az itt élőkben érezte azt a befogadókészséget, ami az övéit, a dorogiakat is jellemezte, s akik szemében a messziről jött ember hitelét munkája képes megteremteni. A főiskolás évek után, 1977-ben még régi diáktársaival: Földi Péterrel, Jószay Zsolttal, Selmeci Györggyel állított ki Szolnokon a művelődési központban. Az azóta eltelt évtizedek bizonyítják, egy „nagy generáció" nevelkedett együtt akkor Egerben, olyan nagyszerű pedagógiai érzékkel rendelkező művész vezetésével, mint Seres János. A velük kapcsolatban lévő többi mesternek is köszönhető az, hogy megtanították őket saját nyelvükön, saját felfogásmódjukon belül kifejezni önmagukat, s hamar önállósulni, érvényesülni tudtak ezen igen nehéz pályán. 7 HOM Ltsz. 85.193.; 85.194. 8 HOM Ltsz. 84.11. 9 HOM Ltsz. 84.10. 10 HOM Ltsz. 2002.15.-2002.21., valamint 2002.34.-2002.39. 11 Avas-déli részlet, 1983. HOM Ltsz. 2002.39.; Villanyrendőr, 1975. HOM Ltsz. 2002.37. 12 Avas-alja HOM Ltsz. 2002.20.; Vasgyár HOM Ltsz. 2002.21. 443