A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Veres Gábor: A népi bútorkészítés központjai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ...

be tevékenységét, műhelyét átadta vejének, és egy avasi pincében nyitott borkimérést. Ebből a tevékenységből azonban nem tudott megélni, ezért 1915-ben Mezőkövesdre költözött. A kereslet ekkor már itt is elapadt, és 1918-ban készítette el az utolsó ládát. Fia, hasonlóan a település többi asztalosához már festetlen, új stílusú darabokat készített.

3

0 A mezőkövesdi bútort nemcsak a szomszédos Heves megyei falvakban (Noszvaj), hanem jóval távolabb is használták, így például Átányban.

3

1 Elsősorban a festett ládák kerültek be több nem matyó településen a szoba bútorai közé. Az egri piacon is kereskedtek vele, így nemcsak a környék településeinek lakáskultúrájára, hanem az egri asztalosok tevékenységére, stílusára is hatással volt. Bár a tradicionális paraszti kultúra a 20. század elejétől - az ország más tájaihoz hasonlóan - Mezőkövesd környékén is fokozatosan felbomlott, a matyó népművészet fennmaradását nagyban segítette, hogy díszítőművészetüket a nemzeti kultúránk reprezentatív megjelenítőjének választották, és a magyar népművészet jellemzőjeként mutatták be itthon és külföldön.

3

2 Az idegenforgalom nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a hagyományok szerint díszített darabokat - köztük a matyó bútorokat - iparművészek ma is készítik.

3

3 Sátoraljaújhely A városban már a 15. századtól működhettek asztalosok. A Felvégesi utcán már 1678-ban említik Asztalos János házát, de a céh megalakulása csak 1727-ben történt. A lakatosok, kocsigyártók, üvegesek és az asztalosok közös céhlevelét a sárospataki tanács adta ki 1727. március 26-án.

3

4 A 18. századból nagyon kevés adattal rendelkezünk az asztalosokkal kapcsolatban, a 19. század elejétől azonban folyamatosan szerepelnek az asztalosok a városi összeírásokban, népszámlálási adatokban:

3

5 1. táblázat. Asztalosok, legények, inasok száma Sátoraljaújhelyen Év Mesterek száma Legények száma Inasok száma 1827 12 26 8 1869 28 13 19 1910 35 1940 29 A sátoraljaújhelyi bútorkészítés fénykora a 19. század második felétől az első világháborúig tartott. Ebben az időszakban 30-40 mester körülbelül ugyanilyen számú segédszemélyzettel dolgozott a városban. A parasztság számára festett bútorokat készítő „vásári asztalosok" száma azonban csak 5-6 fő volt.

3

6 30 Herman Ottó Múzeum Néprajzi adattár 2970.14. 31 Dobó István Vármúzeum Néprajzi gyűjtemény 79.24.1. 32 Fügedi 1989. 313-328. 33 Kovács Szabolcs bútorfcstö, a Népművészet Ifjú Mestere munkái a Matyó Múzeum új állandó kiállításán is láthatóak. Viszóczky-Viga 2006. 22. 34 Csorba 2001. 25. 35 Csorba 2001. alapján. 36 Rákóczi Múzeum adattára, Sárospatak 55-20. K. Csilléry Klára gyűjtésében Kanczcl Gyula, Polifka Pál, Kucscra János, Bcnkc Pál és Székely László neve szerepel. 333