A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)
Bodnár Mónika: A kisserényi gróf Serényi család magyar ágának 20. századi története
sal esetlegesen együtt járó súlyos belső megrázkódtatástól. 7 4 Különösen Wilfried | 6 máig nem tudott Magyarországgal megbékélni. Ennek fő oka, hogy a háború után minden vagyonuktól megfosztották őket, s hogy a hatóságok nem engedték meg a családegyesítést. 7 5 A dédesi és sajószögedi ágazat László, és Bubna Ludmilla középső fia István ( > volt. István,. és Zichy Aglája házasságából öt gyermek, három fiú (István g, László 9, Ödön, 0) és két lány (Gabriella n, Lívia,,) született. Közülük a legidősebb, István 81896. május 12-én látta meg a napvilágot Kalksburgban és 1979. december 20-án hunyt el Bécsben. 7 6 Katonai pályára lépett, hadnagy volt. 1919. február 19-én feleségül vette luzsnai és regliczei báró Luzénszky Líviát (1900-1972). Ez a házasság 1929-ben válással végződött, egyházi érvénytelenítésére 1937-ben került sor. 1939. szeptember 9-én újra megnősült, feleségül vette csíkszentkirályi Csathó Margitot (1898-1985). 7 7 Huszár Melinda, Luzénszky Líviának a második házasságából született lánya a következőképpen emlékezik Istvánra,,: Pista bácsi anyám első férje volt. Nem tudom, miért váltak el, erről anyám soha nem beszélt. Az biztos, hogy Pista bácsi még utána is nagyon szerette anyámat. Ha létezik szép válás, akkor az övék az volt. A válás kimondása után még elmentek együtt megebédelni. Meg utána is találkoztak, Pista bácsi többször volt nálunk, még a második feleségével, Csathó Gittával is. Anyám és Pista bácsi házasságát a válás után annulálták. Anyám férjhez ment Huszár Tiborhoz, ebből a házasságból születtem én. Pista bácsi sokáig nem nősült meg, ugyan együtt élt Csathó Gittával, de nem vette feleségül, pedig megtehette volna. Csak jóval később, évek múlva házasodtak össze. Ok is ki voltak telepítve. A kitelepítés megszűnte után a volt kitelepítettek állandó lakásra nem jelentkezhettek be Budapestre. Ezért Érden laktak, aztán kimentek Ausztriába. 1949-ben költöztünk a Huszár utcába, ott még sokszor volt nálunk. 1951-53 között volt a kitelepítés. Az 1950-es évek közepe táján mentek Bécsbe, ahol k. und k. múltjára való tekintettel valamennyi nyugdíjat is kapott. 1* Istvánnak g két lánya volt, mindkettő az első házasságából született. Maria Ferdinandine, Budapesten, 1919. december 7-én. 1939-ben jeszeniczei Jankovich László felesége lett, Tésán laktak. Ebből a házasságból három gyermek (György, Henrik és Klarisz) született. 1944 őszén az anyjuk az akkor kétéves Henivel (Henrikkel) és a néhány hetes Klarisszal Németországba távozott, az elsőszülött gyermek, György az apjával maradt Magyarországon. O a kis Klarisszal a karján az egyik buszba, Henrik az őket kísérő szobalánnyal a másik buszba került. A két busz többé nem találkozott. A szobalány ezt követően Henriket hazahozta Magyarországra, az apjához. Maria Ferdinandine, 4 (a családban Nándin volt a beceneve) néhány évvel később Ausztráliában telepedett le, ahol 1955-ben Hoffmann György felesége lett. Elete nagy tragédiája volt, hogy a háború 74 Lásd Wilfricdnck, 6 Antal László polgármesterhez írott válaszlevelet, aki az iskola névadó ünnepségére invitálta a családot. (Gömöri Múzeum Adattára, Putnok, GM A 2001.21.6-7.) 75 Péter,, feljegyzései alapján, melyeket 2001-ben készített június 17-20 között tett látogatása alkalmával másodfokú unokatestvérénél, Bélánál,,, amit 2004. november 29-i leveléhez mellékelve küldött meg (lásd a Gömöri Múzeum irattárában 60/2004 számon iktatott levelek között). 76 Franke, Christoph 2003. 457. 77 Gudenus 3. köt. 307. 78 Huszár Melinda adatközlése. 302
