A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)
Bodnár Mónika: A kisserényi gróf Serényi család magyar ágának 20. századi története
ellentmond a Csanád vármegyei nemes családok jegyzéke, mely a gyergyószentmiklósi Kövér családot örmény eredetű családnak mondja, mely nemességét Mária Teréziától nyerte 1780. május 24-én. 5 8 Az viszont tény, hogy a család nem tartozott a főnemességhez, mint a kisserényi gróf Serényi család. S hogy ez a házasság valóban rangon alulinak számított, bizonyítja az a regény is, mely ugyan nem róluk szól, hanem a hitves fivérének, gyergyószentmiklósi Kövér Gusztáv házasságának igaz történetét meséli el, mely szerint egy elszegényedett arisztokrata család leánya érdekházasságot köt a dúsgazdag dzsentrifiúval. 5 9 Az ifjú Pálma a héki kastélyban nőtt fel. Tökéletesen beszélte a német, francia és az angol nyelvet, többször megfordult ezekben az országokban. Tapintatos, gyöngéd modorú fiatalasszony volt. Az ő emlékére a Béla, által Putnok határában létesített halastavaknál levő forrást ma is Pálma-forrásként ismerik a helybéliek. A Szörnyű-völgyön keresztül odavezető utat szegélyező gesztenyefák is az ő emlékét őrzik, mert délutánonként gyakran kikocsikázott arra a helyre. 6 0 Béla 7 1919. október 14-én hunyt el. Emlékére a putnokiak 1929. június 29-én felavatták egészalakos bronzszobrát, Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotását. Ám ez csak húsz évig őrizte a város főterét, mert politikai okokból ekkor ledöntötték. 2000. május 20-án került felállításra az új szobor, Kiss László alkotása. 6 1 A családban Bubinak becézett Béla 1 3 apjának, Bélának 7 losonci grófBánffy Rózával kötött első házasságából született Putnokon, 1892. július 21-én. Apja után övé volt a putnoki és a bánrévei birtok, melyeken a családi egyezség szerint 1926-tól unokatestvére, Nepomuki János 2 9 gazdálkodott. Béla ] 3 az 1940-es évek elején Bánrévét eladta a vácdukai ágazathoz tartozó unokatestvérének, Nepomuki Jánosnak, Róla és leszármazottairól a későbbiekben még szólunk. Putnokot megtartotta magának, azon ő gazdálkodott feleségével. Béla n modern szóhasználattal élve mozgássérült volt, mai napig sánta gró/ként emlegetik. Betegségéből kifolyólag sokáig külföldön tartózkodott, gyógykezeltette magát. Magányt kedvelő, tartózkodó természetű, magába zárkózó, visszahúzódó, a művészetek iránt fogékony személyiség volt. Svájci tartózkodása idején, az 1930-as évek elején verseket és színdarabokat írt. Emiatt szüksége volt egy gépírónőre, s ezért 1935-ben hirdetést adott fel a helyi lapban. A hirdetésre jelentkezett egy fiatal, a művészetek iránt szintén fogékony német hölgy, Voigt Erna. O néhány évvel azelőtt a Kassel melletti Hombergből zsidó barátjával a nácik elől menekülve települt Svájcba. 1935. május 21-én Béla | 3 és Erna összeházasodtak. 1936. május 15-én megszületett első fiuk, Wilfried I 6. 1939-ben Béla ] 3 és családja hazaköltözött Putnokra. Itteni tartózkodásuk idején, Budapesten született meg 1942. szeptember 24-én második gyermekük, Béla | ?. 1939-ben, Putnokra érkezésüket követően Erna vette át a birtok irányítását. Folyékonyan megtanult magyarul, és közvetlen kapcsolatot tudott teremteni a putnokiakkal. A putnokiak a mai napig szeretettel emlékeznek rájuk, annak ellenére, hogy csak 58 Barna-Sümcghy 106-107. 59 A rcgcny (Straub Imre: Pcnz és rang. Budapest, 1988.) szereplőinek valódi kivoltát Gudcnus János és Szcntirmay László tárják fel. (Gudcnus-Szcntirmay 1989. 70.) 60 Serényi Béláné Pálma grófnérói részletesebben, további hivatkozásokkal lásd Bodnár 2001 (2002). 209-210. 61 Béláról, részletesebben, további hivatkozásokkal lásd Bodnár 2001 (2002). 208-213; Egcrszcginé Hurták 2001 (2002). 373. 299
