A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)
Bodnár Mónika: A kisserényi gróf Serényi család magyar ágának 20. századi története
Béla, - László, és Bubna Ludmilla legifjabb gyermeke - volt az, aki apjától a putnoki birtokot (Dédes és Sajószöged nélkül, mert mint láttuk, az bátyjáé, Istváné 6 lett) örökölte, amihez később megvásárolta Bánrévét is. 1866. június 16-án született Budapesten. 41 Középiskolai tanulmányait a bécsi Theresianumban végezte. Ezt követően jogi tanulmányokat folytatott Budapesten, ahol 1890-ben jogi doktorátust is szerzett. Tanulmányainak befejezése után politikai pályára lépett. Előbb a főrendiház tagjai között foglalt helyet. E korszakban, 1894-ben különösen a kormány egyházpolitikáját támogató beszédével hívta fel magára a figyelmet. Később áttért a pártpolitizálásra, 1896-ban a Szabadelvű Párt programjával lett a dédesi kerület országgyűlési képviselője. Dédest három cikluson keresztül képviselte. 4 2 A parlamentben minden alkalommal elszántan kiállt az ipar és a kereskedelem mellett, melyeket minden egyoldalú agrárius támadás ellen hathatósan védelmezett. 4 3 A Szabadelvű Párt feloszlása után nem vállalt képviselői mandátumot, hanem ismét a főrendiházban foglalta el a helyét, ahol élesen kritizálta a Wekerle-Beck-féle kiegyezést. Egyik igazgatója volt a régi Szabadelvű Pártból alakult Nemzeti Társaskörnek. Az 1910-es választások alkalmával két helyen, Miskolcon és Besztercebányán is indult képviselőjelöltként. Miskolci programbeszédjében a Sajó hajózhatóvá tételéről beszélt, amit teherszállításra kívánt volna kialakítani, egészen Bánrévéig. Mindkét helyen megnyerte a választást, de ő a besztercebányai mandátumot fogadta el. Ezt követően jelent meg egy miskolci lapban ezzel kapcsolatosan egy humoros versike, melynek a refrénje így hangzott: Nincs miniszter, nincsen hajó, pocsolya marad a Sajód 4 Amikor 1910. március 21-én Khuen-Héderváry miniszterelnököt az ellenzék tagjai tettleg bántalmazták, ő a miniszterelnök védelmére sietett, miközben ő is súlyos sérüléseket szenvedett. 4 5 Béla, komolyan vette feladatát, a politikát nem úri passzióból művelte. Közgazdasági kérdésekkel tudományosan is foglalkozott. Tisza István első kormányzása idején az 1903. november 18 - 1905. június 13-a közötti időszakban kereskedelemügyi államtitkár volt. Ám liberális elvei miatt később összetűzésbe került Tiszával, ezért 1916ban kilépett a Nemzeti Munkapártból. Ennek ellenére politikai karrierje nem tört ketté, egyes feltételezések szerint azért, mert bizalmas barátság fűzte IV. Károlyhoz. A második Khuen-Héderváry-kormányban és a Lukács-kormányban is földművelési miniszterként működött az 1910. január 17 - 1913. június 10-e közötti időszakban. Az Esterházy-kormány mindkét összetételében kereskedelemügyi miniszter volt 1917. június 15 - 1918. január 25. között, majd a harmadik Wekerle-kormányban 1918. február 11 -október31. között ismét a földművelési tárca élén állott. 4 6 41 Egyes források szerint június 18-án született. (Kcmpclen 9. köt. 330; Gudenus 3. köt. 308.) 42 Országgyűlési Almanach 1905-1910. 381. http://www.ogvk.hu/e-konyvt/mpgv/alm/ a!905 10/381. htm (2008. április 15.) 43 Országgyűlési Almanach 1906-1911. 19-20. htt p://www.ogvk.hu/e-konvvt/mpgv/alm/ a!906_ 1 lb/19.ht m 12008. április 15.) 44 P. Kálniczky 1942. 63. 45 Országgyűlési almanach 1910-1915. 412-413. http://www.ogyk.hu/e-konvvt/mpgy/alm/ a!910_ l5/413.ht m (2008. április 15.) Csupán érdekességként jegyezzük meg, hogy később, az érintettek halála után rokonságba is került a két család oly módon, hogy Béla, unokaöccse, Ncp. János 2 9 Khuen-Héderváry Károly feleségének. Teleki Margitnak unokahúgát. Teleki Ilona lányát, Bcrchtold Máriát vette feleségül. (Gudenus 4. köt. 95-96; Gudenus 3. köt. 306.) Ok voltak azok, akik néhány évig a putnoki birtokon, majd Bánrévén gazdálkodtak. 46 Bodnár 2001 (2002). 208-209; Bölöny 1987. 359. 297
