A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Csengeri Piroska: A szakáiháti kultúra települései Mezökövesd-Nagy-fertőn és Mezőkövesd-Meleg-oldalban. Előzetes jelentés

122, Kat.-Nr. 33 és Tabelle 3). Bükkaranyos-Földvárt és Miskolc-Tapolca-Várhegyet szilmegi lelőhelyként határozták meg bükki, illetve késő AVK-Tiszadob-Bükk importokkal (Kalicz-Makkay 1977, 123, Kat.-Nr. 42; 145, Kat.-Nr. 264 és Tabelle 3).

2

1 Nem biztosan a szilmegi csoporthoz köthetőnek tartották Kistokaj-Tanya és MezőkeresztesHegyeshalom lelőhelyeket (Kalicz-Makkay 1977, 137, Kat.-Nr. 186; 142, Kat.-Nr. 237 és Tabelle 3), viszont a csoporthoz sorolták a sályi leleteket (Kalicz-Makkay 1977, 153, Kat.-Nr. 327 és Tabelle 3).

2

2 Megvizsgáltuk a felsorolt lelőhelyek finomkerámia anyagát. A kevés lelet ellenére úgy véljük, hogy Bogács-Pazsagpuszta és Sály a szakáiháti, míg Bükkaranyos-Földvár a bükki kultúrához kapcsolható.

2

3 Az előkerült kevés szakáiháti finomkerámia azonban a különböző kerámiastílusok keveredésére, együttes használatára is utalhat a térségben. A Bükk hegység D-i és K-i részén található barlangi lelőhelyek bükki kerámiaanyagában például gyakoribbak a szakáiháti finomkerámia töredékek, és gyakrabban fordulnak elő a korábban szilmeginek nevezett díszítésű kerámiák is (1. Losits 1976, 55-78 - az egyes lelőhelyeknél, 82 - összegezve). Mindezeket figyelembe véve úgy véljük, hogy a szakáiháti kultúrához köthető, szakáiháti stílusú kerámiadíszítést alkalmazó közösségek a Füzesabony-Tiszafüred vonaltól messze északra, a Bükk lába mentén elhelyezkedő Bogács, Tard, Sály, esetleg Bükkábrány és Nyékládháza térségében is jelen voltak (11. kép).

2

4 Ezen elképzelés alátámasztásához azonban az említett nagyobb anyagok feldolgozására, illetve a MiskolciBükkalja, a Sajó-Hernád-síkság, a Borsodi-Mezőség és a Borsodi-ártér kistájak területén újabban előkerült kisebb neolitikus leletanyagok részletes vizsgálatára lenne szükség. IRODALOM BÁNFFY Eszter 1999 Az új kőkori lelőhely értékelése. In: PETERCSÁK, T.-SZABÓ, J. J. (szerk.), Kompolt-Kistér. Ujkőkori, bronzkori, szarmata és avar lelőhely. Leletmentő ásatás az M3-as autópálya nyomvonalán. Heves Megyei Régészeti Közlemények, Eger, 141-170. - Neolithic settlement. In: Kompolt-Kistér. Neolithic settlement and graves, part of a Bronze Age cemetery, Sarmatian and Avar settlements. Rescue excavation at the M3 motorway, 351-356. 2000 Szilvásvárad-Töröksánc. A Bükki-kultúra leletei. - Szilvásvárad-Töröksánc. Funde der Bükk-Kultur. Agria 35, 85-92. BOGNÁR-KUTZIÁN Ida 1966 Das Neolithikum in Ungarn. ArchAu 40, 249-280. 21 Miskolc-Tapolca másik kct lelőhelyét, a Vizcsbarlangot és a Szentkcrcszthegyi-barlangot a bükki kultúrához kötötték (Kalicz-Makkay 1977. 145, Kat.-Nr. 263 és 265; Tabelle 3). 22 B.-A.-Z. megye területéről Zalkod-Cscnke lelőhelyet is a szilmegi csoporthoz kapcsolták (KaliczMakkay 1977. 183, Kat.-Nr. 500 és Tabelle 3). Ez a település, mely a Bodrogközben található, véleményünk szerint a bükki kultúrához sorolható (Csengeri 2001b. 13). 23 A kistokaji (HOM ltsz.: 53.145.1) és mczökcrcsztesi (HOM ltsz.: 53.179.1-2.) és miskolc-tapolcavárhegyi (HOM ltsz.: 53.975.1.) leletek között nincsenek díszített finomkerámia töredékek. 24 A térségben a tiszai kultúra lelőhelyei is megtalálhatók: pl. Cserépfalu-Ördögtorony alatti part (HOM ltsz.: 53.182.1.), Kisgyör (HOM ltsz.: 53. 973.1. és 53.974.1.), Ernőd-Tanácsháza (B. Hcllebrandt 1980). 27