A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Bodnár Tamás: Kis Panna. Egy 17. századi szendrői szépasszony története

Panna, Tornaljay rokonságán keresztül befolyásos Borsod és Gömör megyei kapcsolatokkal rendelkezett. Rokonságban állott Becskeházy Andrással, aki 1673 végén Szentpéteri István alispán halála után egy rövid ideig,

1

5 majd 1674 és 1677 között töltötte be Borsod megye és az ekkor megyénkkel összevont Csongrád megye alispáni tisztét.

16 Másod-unokatestvérei voltak egymásnak a Boza családon keresztül, de igazán vér szerinti rokonság nem állt fenn kettejük között. Amíg Panna nagyszülei Boza Anna és Tornaljay Mihály voltak, addig Becskeházy András anyjának csak első férje, Török András tartozott a Boza famíliához.

1

7 Becskeházy Andrásnak nemesi kúriája volt a Gerse utcában és kora egyik kiváló megyei személyisége volt. Mint a megye alispánja, ezzel legfőbb közjogi méltósága emelte ugyan a vádat Kis Panna ellen, de Panna jegyzőkönyvbeli leveleiből kiderül, hogy jó viszonyt ápolt családja a vádlottal, és még Panna is megemlékezett rokonságukról: „Bizony csak csudálta Becskeházi is. Szörnyen tanította az német, hogy ha ő volna az én atyámfia, ej mit csinálna..."

1

8 „Szörnyen megfordította Becskeházi magát, maga izent anyámasszonyhoz elsőben az felesége. Szörnyen sirat úgy hallom."

1

9 Hasonló rokonságot ápolt az ugyancsak a Gerse utcában lakó Recsky Jánossal és Recsky Miklóssal, akik azonmód Török és Boza famílián keresztül voltak Panna másodunokatestvérei.

2

0 János 1675-ben, a per idején Szendrő vásárbírája volt, és a perirat hitelesítői között szerepelt. Húsz év múlva, 1696-ban helyettes szolgabíró volt.

2

1 Miklóst a tanúk között találjuk. O az 1670-es években töltött be strázsamesteri

2

2 beosztást a várban. 1670. június 6-án gróf Wesselényi László írt levelet Borsod megyének a szendrői Gerse városrész megromlott palánkja ügyében, és Recsky Miklós strázsamestert küldte a megye tisztviselőivel tárgyalni a szükséges anyagok biztosítása ügyében.

2

3 Mint ahogyan apja kilétét sem lehetett kideríteni, ugyanúgy nem található adat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban férjéről sem. A vádirat szerint nemes Cseresnyés(i) Márton volt, aki 1675-ben már nem élt, de elképzelhető, hogy halála már 1660 előtt bekövetkezett. A Cseresnyés család biztos, hogy nem Borsod megyei származású, Nagy Iván szerint Szabolcs, Veszprém és Csanád vármegyében élt ilyen nevű família.

2

4 Panna nénje, akit többször megemlít leveleiben, egy bizonyos Dengeleghy Mihályné, akinek keresztnevét nem ismerjük. Őt meleg szavakkal jóindulattal emlegeti, ellentétben férjével Dengeleghyvel, akiről a tanúk is elmondták, előfordult, hogy megverte Pannát. Dengeleghy Mihály a középkori eredetű, Szatmár megyében gyökerező Dengeleghy családból származott. A család idővel Erdélybe került, majd a 17. században kihalt.

2

5 Mihályt nem sikerül összekötnünk a família többi tagjával. Szendrőn Wesselényi László szolgálatában állt. 15 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/c. XIII. III. 5. 16 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/m. 17 Bodnár 2008. 314, 331. 18 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/a. 9. köt. 264. 19 B.-A.-Z. M. Lt. lV-501/a. 9. köt. 267. (A nemet mondta Bccskcházynak, mit tenne, ha ő lenne Kis Panna rokona.) 20 Bodnár 2008. 331. 21 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/m. 22 Régi katonai kifejezésként: őrmester. 23 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/b. III. III. 429. 24 Nagy 1857-1868. III. köt. 135. 25 Nagy 1857-1868. III. köt. 278, 279. 250