A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Bodnár Tamás: Kis Panna. Egy 17. századi szendrői szépasszony története

Panna történetének teljes jegyzőkönyvbeli anyagát azonban eddig egyik szerző, vagy forrásközlő sem vizsgálta vagy közölte. Egyikük sem próbálta kutatni származását, életét, további sorsát. Erre próbálunk ebben a tanulmányban most kísérletet tenni. Kis Panna, mint ahogy a bűnvádi eljárásból is kiderül, nemesi származású személy volt. Lakóhelyére az ominózus tanúkihallgatásban is utaltak: „Míg a Korlát háza felénél lakott Kis Panna . ..",

3 továbbá a Csáky család kassai levéltárában találunk egy borkiméréssel kapcsolatos iratot, amely szerint „... az Korlát házánál való pincéből kivonták az Kis Panna borát, korcsmára vitték."

4 Onnan tudjuk, hogy utóbb a mi Kis Pannánkról van szó, mert borát egyik, talán már megállapodott szerelmével, Geltovics Jánosnak boraival együtt mérték ki ekkor.

5 Panna tehát a Korlát-féle telken lakott. Ez a nemesi kúria Szendrőn a Gerse utcában, annak is keleti oldalán, a református templom felőli soron helyezkedett el. A templom felől, a Gerse utca végén álló ún. Kő kapu felé, a harmadik telek volt.

6 Ezen a telken helyezkedett el a Darholcz-kúria is, amelyet 1664-ben Becskeházy András és Figedi Nagy András megvásároltak.

7 Utóbbi a fent említett évben, Wesselényi László főkapitánysága idejében Szendrő alkapitánya volt és az imént említett telken lakott. Amint a tanúk elbeszéléseiből kiderül, az idős ember, aki 1675-ben már nem is élt, szintén Panna egyik szeretője volt. Még a Kis Panna elleni vádak elindítása előtt, néhány héttel 1675. július 17-én nemes Keresztes Dorkó, néhai Figedi Nagy András özvegye protestált és tiltotta nemes Tornaljay Erzsébetet és lányát, Kis Pannát a szendrei fundusán elkezdett épület építésének folytatásától és több épületnek felépítésétől.

8 Ez a telek ugyanott, a Korlát-féle kúriahelyen volt, ahol Pannáék korábban laktak, és itt élt a század elején Kis Imre lovaskapitány is. Panna tehát anyai ágon a jó nevű Tornaljay családból származott, ezért joggal feltételezhető, hogy apja sem lehetett szegény kisnemes. Van annak is nyoma, hogy egy Kis Imre nevű lovaskapitány 1609-ben a Korlát házában lakott,

9 majd a Gerse utcában, bizonyára ugyanott bírt telket 1617-ben.

1

0 Azonban, az időbeli nagy különbség miatt, feltételezhetően ez a Kis Imre legfeljebb Anna nagyapja lehetett, Anna ugyanis 1675-ben maximum 35 év körüli volt. Életkorára ugyancsak a vádiratból következtethetünk. Eszerint legelső bűnesetét 1660-ban követte el, ami azt jelenti, hogy ekkor legalább 18 éves lehetett. Azt, hogy özvegyasszony volt-e már ekkor, nem lehet tudni biztosan. Anyjának, Tornaljay Erzsébetnek első férje Darvas Pál, második férje Roskoványi László volt." Utóbbi Szendrő alkapitánya a 17. század első felében, 1628-1629 folyamán,

1

2 illetve 1636-ban

1

3 is. 1641-ben a megye „törökadó" felmérésekor Roskoványi még élt, Rudabánya birtokosa volt.

1

4 Tornaljay Erzsébet ennek halála után házasodott össze Kis nevű férjével, Panna születése ebből adódóan az 1642-1643 évekre tehető. 3 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/a. 9. köt. 250. 4 MOL. P. 72. Fs. 141. No. 58. 5 MOL. P. 72. Fs. 141. No. 50. 6 AKö kapu a város palánkjának egyik fö kijárata volt dél felé. Bodnár 2008. 295-340. 7 B.-A.-Z. M. Lt. XV-6. Borovszky Szendrő 1664. 8 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/c. X. IV. 25. 9 B.-A.-Z. M. Lt. IV. IV-501/a. 4. kötet 322. 10 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/a. 4. kötet 304. 11 Gaál 1999. Családfa. 12 MOL. A 57. Libri regii 74. kötet 813, 834. 13 HML. XI1-1/54. 547. o. 14 Bodnár-Tóth 2005. 165. 249