A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Gál-Mlakár Viktor: „Uram, te voltál nékünk hajlékunk nemzedékről nemzedékre!" Megelőző régészeti feltárás a sajószentpéteri református nagytemplom körül

keltezhető, pontosabban be nem azonosítható Habsburg-uralkodó veretét sikerült meghatározni.

4

1 Mivel az 1996-ban ásott csapadékelvezető csövek árkait már a lesüllyesztett szintbe ásták bele, és azzal csupán a felső 50 cm vastag földréteget forgatták meg, azzal kell számolnunk, hogy a templomkertben, de annak különösen délnyugati-nyugati részén a legfelső érintetlen régészeti rétegei talán a 16. század közepe elé keltezhetőek. A déli árokszakaszban több kora újkori, újkori beásás is vágta a felváltva jelentkező barnás feltöltési és habarcsos rétegcsíkokat. Az árok középső részén a -90 cm-es mélységben (+126,91 - 127,24 Btfm) jelentkező sötét színű réteg (itt s32) alatt, még újabb rétegződést sikerült megfigyelnünk és egy kis szondában egyesével vizsgálnunk. Az s33 számú szürke agyagos csíkból még 15. századi vörös kerámiatöredékek, míg az alatta húzódó sötétszürke-fekete színű egységes rétegből (+126,81 - 127,02 Btfm) 13-14. századi és továbbra is csekély mennyiségű őskori kerámiatöredék került elő. A 4. árok északi szakaszán, mind a keleti, mind a nyugati metszetfalban, a legalsó, sötét színű altalaj (itt s39) felett, -80-90 cm-en, egy északi irányba enyhén vastagodó 2-6 cm vastag paticsos, vöröses pusztulási rétegcsík (s38) mutatkozik (+127,00 - 127,04 Btfm). Ez megvolt a templom déli oldalán a 3. árkunkban is, azonban érdekes módon a 4. árok déli részén nem jelentkezett. Sajnos a metszetfalakban jelentkező beásások, szemetesgödrök nem voltak olyan jelentősek, hogy kibontásuk miatt a torony felé kutatóárkot nyithattunk volna, így annak építési ideje még homályban marad a következő régészeti feltárásig vagy falkutatásig. A templom északi előterének kutatása A templom északi előterében, Wolf Mária korábbi feltárásainak eredményei, valamint Paszternák István megfigyelései miatt, a drain vezeték nyomvonala mentén kisebb, 2,5 m hosszú és 1,5 m széles szelvényeket jelöltünk ki. 3. és 6. szelvényünket a hajó északi oldalán, a modern toldaléképülettől nyugatra eső két pillér között, míg a 4. szelvényt utóbbitól keletre, egy 50 cm széles tanúfalat hagyva jelöltük ki, a pillérek északi végétől 100 cm-re. A könnyebb átláthatóság érdekében a pilléreket beszámoztuk: a toldaléképülettől nyugatra lévő pillér lett az 1. és a hajó északnyugati sarkán elhelyezkedő lett a 2. pillér (2. kép). Ezeket a szelvényeket, az itt előkerült sírok miatt a templom északi fala felé meghosszabbítottuk, és így vizsgálni tudtuk az 1. pillér és a templomfal kapcsolatát, valamint két kis szondában építési idejüket is. Külön érdekessége az itt jelentkező szituációnak, hogy az 1. pillértől keletre lévő falszakasz lábazati kiugrással nem rendelkezik, míg ez a pillértől nyugatra megtalálható. Ez már önmagában is a templom esetleges két építési periódusának azonosítási lehetőségét vetette fel.

4

2 A 6. és 4. szelvényeink déli része mindkét esetben érintett egy-egy temetkezést. így a szelvényeket a templomfalak irányába meghosszabbítottuk, és feltártuk a mintegy 2030 cm-es mélységben mutatkozó sírokat. Az 1. és 2. pillér között lévő 1. sírban (s48) egy 41 A pcnz meghatározását köszönöm dr. Tóth Csabának, a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára vezetőjének. 42 A templom építési periódusaival, és az előkerült falazatok értelmezésével kapcsolatban köszönöm Simon Zoltán hasznos tanácsait, beszélgetéseink során felmerült megjegyzéseit. 235