A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Pusztai Tamás: 16. század végi műhely leletei Mohiból (I.-jelenségek, kerámialeletek, korhatározás)

a-a 10. kép. Az o978-as sz. pince a-a metszete A kályhaszemekhez hasonló módon, a betöltésbe került fazekak és kancsók töredékeit sem lehetett teljes edénnyé kiegészíteni. A pince betöltésében az alábbi töredéktípusok fordultak elő: Fehér anyagú, zöld mázas kancsó oldal- és válltöredékei (11. kép, 3032.16; 3025.1). Ez a zöld mázas edénytípus Mohi 16. század elejére, közepére datálható leletanyagából ismert. Az 1601 és 2862 számú kútbetöltésekben egyaránt előfordult (Tomka 2004, 562, 2. ábra 12; 4. ábra 3), de az 1621 -es záródású galgóci pénzlelet edénye is ilyen (Kraskovska 1980, 98, Nr. 31,97 Obr. 5.1). A kétszínmázas tálak a vizsgált területen a pince betöltésében és az azt követő időszak rétegeiben is előfordulnak. Egyedül a pince 3025 számú rétegében volt viszont egy bekarcolt fésűs girlandoid díszü, barna öblű, zöld szélű töredék (11. kép, 3025.7). A későbbi rétegek kétszínmázas töredékei e helyen bekarcolt dísz nélküliek. Ez feltehetően a véletlen műve. Az itt megfigyelhető technika már a 16. századra jellemző (Holl 1963, 72). Mohiban a 2479-es számú kút betöltésben kerültek elő hasonló darabok (Tomka 2004, 564—565, 7. ábra 13-15), aminek korát a 16. század utolsó harmadára tehetjük (Tomka 2004, 567). A mázas fazekak peremkiképzésében gyakori a perem szélén körbefutó, ujjbenyomkodással készült zsinórminta (12. kép, 3025.9). Ez a minta mázas és mázatlan fazekak esetében is előfordul mind a 978-as pince, mind a 977-es épület leletanyagában. Mázatlan változataik kivétel nélkül vörös anyagúak (12. kép, 3004.32). A vörös anyagú fazekak másik gyakori peremkiképzése a kettős tagolású, kihajló, ferdén fölhúzott, legömbölyített szélű perem (12. kép, 3004.33). Ez a vörös anyag a Mohi 160l-es kút két vörös kancsójának anyagával mutat rokonságot (Tomka 2004, 560, 4. ábra 9-10), amit a 16. század elejére keltezhetünk. A mázas fazekaknál általában a fényes, barna vagy zöld mázat alkalmazták, minden esetben többszörös, vagy kettős tagolású peremkiképzéssel (12. kép, 3025.10; 3004.2; 2974.1). Barna mázas volt egy fülkarimás korsó töredéke is (12. kép, 3025.11), aminek párhuzamai a 2479 és 2914 kutak betöltéseiből kerültek elő (Tomka 2004, 564, 7. ábra 9). A fazekak között van egy belül apró foltos, áttetsző, zöld ólommázzal fedett, vékony falú típus, ahol az edény külső oldalát sűrű, szögletes szélű homyolás fedi (12. kép, 3025.5). Ez a sűrű, szögletes szélű homyolás megtalálható a belül mázatlan, vékony falú, vörös (12. kép, 3004.58), vagy világosbarna anyagú fazekakon is. Ahol a hornyolt minta vékony sötétvörös, vagy sötétbarna, az edény oldalán körbefutó festett sávokkal együtt fordul elő (12. kép, 3025.2-3-4). 196