A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Wolf Mária-Horváth Antónia: Középkori templom és temető Alsózsolca határában

a szomszédokat. Ezt követően már csak pusztaként szerepel forrásainkban.

20

5 Feltehető tehát, hogy a település 1635 és 1647 között néptelenedett el véglegesen. Nagyon valószínű, hogy ekkor pusztult el temploma is. Mint említettük, 1608 táján még szerepel a református egyházlátogatási jegyzőkönyvekben. Ekkor tehát a lakosság már református volt. Nem kétséges, hogy ebben szerepet játszott az is, hogy a falu a Bebekek és Perényiek kezébe került. A magyarországi reformáció történetéből ismeretes, hogy az új hit először itt, Északkelet-Magyarországon vert gyökeret, majd innen indult rohamos terjedésnek is. Ebben részük volt a vidéken tevékenykedő nagy hatású prédikátoroknak éppúgy, mint az igen korán reformátussá lett nagy hatalmú birtokos családoknak, a Perényieknek és a Bebekeknek. Elsősorban Perényi Péternek és Bebek Ferencnek tulajdonítható, hogy a borsodi főesperesség falvainak nagyjából a fele már a 16. század közepe előtt lutheránussá, majd rövidesen kálvinistává vált.

20

6 A templomot írásos forrásaink nem említik többé. Pusztulását tűzvész okozhatta, ahogyan azt a templom belsejében és körülötte is megfigyelhető égett, kormos rétegek is bizonyítják. A templomban lelt észak-déli tájolású 95. sír alapján feltehető, hogy az országos gyakorlatnak megfelelően itt is temettek a már romokban álló templomba.

207 A romok sokáig jól kivehetők voltak, ezt bizonyítja egy 1770-ből származó adatunk,

208 valamint a Pesty-féle kéziratos helységnévtár bejegyzése is 1864-ből.

20

9 A templom helye mind a mai napig közismert, a környékbeliek Pusztatemplomnak hívják azt a kisebb dombot, ahol sikerült feltárnunk Kemej falu középkori egyházát.

21

0 IRODALOM BALANYI Béla 1989 Nagykőrös középkori falvai és építményei. Építészet az Alföldön I. Szerk.: NOVAK László. Arany János Múzeum Közleményei 57-78. BALASSA Iván 1989 A magyar falvak temetői. Budapest 1989. BÁLINT Alajos 1936 A Makó-mezőkopáncsi középkori temető sírleletei. Die Grabfunde des mittelalterlichen Gräberfeldes von Makó-Mezőkopáncs. Dolgozatok XII. 222241. 1938 A kaszaperi középkori templom és temető. Die Gräberfeld und Kirche von Kaszaper aus dem Mittelalter. Dolgozatok XIV. 139-184. Szeged 1939 A mezőkovácsházi középkori település emlékei. Ausgrabungen in Mezőkovácsháza. Dolgozatok XV. 146-164. Szeged 205 Részletesen Wolf 1989. 75-79. 206 Borovszky 1909. 96-99.; Bodnár 1999. 440.; Bodnár 2003. 597. 207 Szabó 1985. 9.; Wolf 1985. 250. 208 „.. .azon pusztának ama részit, melly a Bársonyos vízén túl fekszik, az hol régenten a Falu építtetve vala, és a volt Templomnak jelei e mai nap is látczanak..." BML IV.-501/b. XII. V. 170-177. 209 „AI Kcmelyi erdőn még most is láthatók egy tágas épület kő fundamentumának maradványai, mely domborúbb helyen lévén templom helyének tartatik." OSZK. Kézirattár. Fol.

Hung. 1114. Zemplén megye. Hernádnémeti. 210 A rajzok elkészítéséért Sáfrány Andrásnénak, a párta fotójáért Dabasi Andrásnak tartozunk köszönettel. 177