A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Wolf Mária-Horváth Antónia: Középkori templom és temető Alsózsolca határában

tünk egy kisméretű érmét, azonban mindkét oldala olyan kopott, hogy kibocsátóját nem lehetett meghatározni. Összefoglalás Kemej 1275-ben szerepel először az írásos forrásokban. 1311-től vannak adataink a birtokos családról is, amely ekkor már a falujáról Kemey-inek nevezte magát.

19

8 A 14. században jelentős szerephez jutottak a vármegyei adminisztrációban, birtokperekben megbízottként, királyi emberként szerepeltek. A család egy tagját, Kemey Miklóst 1341től comes-nak nevezik forrásaink. A család Kemejen kívül több faluban is birtokos volt, tagjai különféle birtokügyletekben, sőt hatalmaskodásban is részt vettek.

19

9 Adataink tehát azt mutatják, hogy a falu gazdái a 13. század második felétől, de különösen a 14. században jómódú birtokos nemesek voltak, akik a politikai és gazdasági életben egyaránt teret követeltek maguknak. Joggal tételezhetjük tehát fel, hogy ők építették a falu templomát is. Bár a temetőben igen kevés Árpád-kori leletet találtunk, ezek közé tartozik a töredékes ezüst hajkarika, a II. András dénár és a sírkő is, a 88. sírban lelt IV. László érem vitathatatlanná teszi, hogy a templom a 13. század második felében már fennállt. Amint már volt róla szó, a falu papját 1332-1335 között többször említik a pápai tizedjegyzékek. A templomról a legközelebbi adatunk 1404-ből való, ekkor a Pelsőczi Bebek család vásárolta meg. Ebből az oklevélből tudhatjuk meg azt is, hogy a templomot Szent György tiszteletére szentelték fel.

20

0 A Bebekek 1406-ban továbbadják a falut a gömbaszögi pálosoknak.

20

1 Ettől kezdve következetesen két faluról, Alsó-és Felsőkemejről beszélnek forrásaink, amelyeknek különböző birtokosaik voltak. Míg Felsőkemej a Szent György templommal együtt a gombaszögi, majd a ládi pálosoké lett, addig Alsókemej a Perényiek, Bebekek és más nemesek tulajdona volt. Nagyon valószínű azonban, hogy a két név nem két önálló falut jelölt. Feltehető, hogy mint az ország számos egyéb pontján, ugyanazon település birtokosok szerinti megkülönböztetésével állunk szemben.

20

2 Erre utalnak terepbejárási adataink is, amelyek egy, nagyobb kiterjedésű falura mutatnak a templom környezetében.

20

3 A Kemey-i családról 1409-ből van az utolsó adatunk, ekkor azonban már névadó falujuk nem az ő tulajdonukban volt.

20

4 A 16. század közepére Kemej hódoltsági területté vált. A kettős adóztatás és a folyamatos háborúskodás következtében a lakosság egyre fogyott. 1602-ben tatár támadás érte a falut, amelyet már nem tudott teljesen kiheverni. Az adóösszeírásokból kitűnik, hogy ez időtől fogva végtelen szegényes formában folyt itt az élet. 1635-ben még említik a falut az összeírások, 1647-ben azonban már csak birtok, amelynek használatától tiltják 198 GyörfTy 1963. 109-110. 199 Részletesen Wolfl989. 68-69. 200 Zs. O. II. 3391. 201 Zs. O. 5006. 202 Szabó 1966.131. 203 Korábban egy másik terepbejárás során Sajólád határában lelt és rövid ásatással hitelesített lelőhelyet azonosítottunk Kemej faluval. Ez a lelőhely a Bársonyos nyugati oldalán, légvonalban mintegy 5 kmre délnyugatra fekszik a mostani feltárásunktól. Vö. Wolf 1988. Erről azonban térképi adatokra támaszkodva Bodnár Tamás úgy vélekedik, hogy egy másik elpusztult középkori falu, Szinyc maradványai lehetnek. Vö. Bodnár-Sárközi-Szolyák 2000. 113-114. Pillanatnyilag tehát régészeti adatokkal nem tudjuk igazolni, hogy Alkcmcj es Felkcmcj két önálló település lett volna. 204 Zs. O. II. 6690. 176