A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)
Wolf Mária-Horváth Antónia: Középkori templom és temető Alsózsolca határában
Magyarországról a 14—15. század fordulójáról ismerjük az első útmutatókat. 15. századi példányok Szendrőről, Svábfalvárói, Iglóról, Véckéről és Kecskemétről maradtak ránk. 19 3 A kemeji monstrancia töredéket egy gótikus fiaiénak határozhatjuk meg, korát pedig az említett analógiák alapján a 14-15. század fordulója utáni időpontra tehetjük. Könyvkapocs Ugyancsak a sekrestye területéről került elő szórványként egy könyvkapocs nőtagja is. Egyik vége ötkaréjos, amelyet egymást keresztező vonalakkal díszítettek Itt két apró aklaszeg található, amellyel feltehetőleg bőrszalagra erősítették fel. Ehhez keskeny szár csatlakozik, melynek másik végén lekerekített négyszög alakú lyuk található. Hossza: 4,3 cm (15. kép 18.). Hasonló bronztárgyat közöl Lovag Zsuzsa Oszőnyről, 19 4 amelyet a 15. századra keltezett. A pilisi cisztercita kolostorban lelt példányokat Holl Imre a 14-15. századra datálta. 19 5 Középkori templom körüli temetőinkben nem tekinthetjük általános leletnek sem a monstranciákat, sem a könyvkapcsokat. Itteni jelenlétük a kemeji templom építtetőinek rangjára utal. Sírkő Az ásatást megelőzően került a miskolci Herman Ottó Múzeumba erről a területről egy szabálytalan, megközelítően téglatest alakú, töredékes sírkő. Előlapjára egy domborművű keresztet véstek, melynek felső része kissé trapéz alakú, szára hosszú. Valószínűleg egy körmeneti keresztet ábrázol. M: 0,60 m, sz: 0,52 m, v: 0,22 m. A templom körüli temetőkben az első temetkezésekkel egy időben jelentek meg az egyetlen nagyobb kőtömbből kifaragott, durván megmunkált sírlapok. A 12. századtól terjedtek el szélesebb körben azok a sírlapok, amelyeknek az előlapján, a kemejihez hasonlóan, nagyméretű, vésett vagy domborműves kereszt található. Használatukat a 14. század elejéig követhetjük nyomon. 19 6 A templom építési idejét is figyelembe véve sírkövünket a 13. század második felére, esetleg a 14. század elejére tehetjük. Amint arra Balassa Iván felhívta a figyelmet, ezek a sírlapok sohasem paraszti sírokat fedtek, a falusi temetőkben is rangosabb temetkezéseket jelöltek. 19 7 Feltehető tehát, hogy eredetileg itt is a Kemey család, akikben a templom építőit is sejthetjük, egy tagja nyugodhatott alatta. Érmék A temető területéről öt érme látott napvilágot. Közülük a legkorábbi II. András (1205-1235) dénárja (U. 160, CNH. I. 226, H 226; súlya: 0,56 g.) a templom nyugati zárófala mellől került elő. Időben a második érme IV. László (1272-1290) „magyar-bécsi" dénárja (CNH I. 351, H.402; súlya: 0,46 g.) a 88. sírban látott napvilágot. A sekrestye területén szórványként leltük Zsigmond (1387-1437) quartingját (CNH II. 129, H. 586; súlya: 0,31 g.). Ugyancsak szórványként került elő a 2. sír fölött I. Mátyás (1458-1490) dénárja (K-P1489-90, CNH II. 232, MKN 722). A nyugati fal omladékában szintén lel193 Kolba 1987. 739. 194 Lovag 1999. 230. 230. kcp. 195 Holl 2000. 127. kcp. 196 Ritoók 1997. 208. 197 Balassa 1989. 69. 175
