A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)
Szörényi Gábor András: Késő középkori előretolt védművek a Sajó völgyében
el, míg Szigliget, Várgesztes vagy Somló előretolt tornya (vorgeschobener Turm) ezen felül szimbolikus jelentéssel is bírt az általa belátott területen. Míg a tornyok, Bastei-ok nyilván nagyobb munkát igénylő, tervezettebb létesítmények voltak, addig a földművek esetében számolnunk kell hevenyészett vagy ad hoc jellegű elővédmüvek (,,ad hoc" Vorwerk) létével is, melyeket kizárólag krízishelyzetekben, néhány nap alatt emeltek, mint például egyszerű palánkokat vagy sövénykerítéseket. A rövid rendelkezésre álló idő alapján talán joggal feltételezhetjük, hogy ezekhez nem is kapcsolódott nagyobb mérvű földmunka (árokásás vagy sáncépítés). 1. b) Az előretolt védművekhez képest csupáncsak árnyalatbeli különbséget érzünk a várfal, vagy éppen a sánc közvetlen előterébe emelt elővédmü/előbástya (Vorwerk, Vorbastei) esetében, melyre példa a Sajónémeti sáncának északi előterében létesített harcálláspont. Ez ugyan független a vár védelmi vonalától, sőt önálló létesítmény a terepen, de közelsége miatt előretolt objektumnak mégsem tartható. 2. Külön csoportként kell említeni a sáncból kiugró földműveket/védműveket (ausspringendes Erdwerk/Vorwerk). Ezek a várhoz, illetve annak védvonalához (sáncához) szervesen tartozó földerődítések, melyek ma a terepen a sáncvonal poligonális kiszélesedésében fedezhetőek fel. Bár szerkezetüket tekintve hasonlóak az előbb említettekhez, de a vár szerves részeként, nem tarthatóak önálló objektumoknak, azaz elővédműnek (Sajónémeti, Sajógömör). 4 8 A fa-földszerkezetű elővédművek egy olyan gyakorlati tudás eredményei voltak, melyeket a késő középkor legmodernebb hadszervezete, a huszita zsoldosok is beépítettek a taktikájukba, sőt Közép-Európa jelentős részén el is terjesztették. Ez az ötlet, amely a várak tűzfegyverekre adott válasza volt, már előremutatott a kora újkori erődépítészet irányába. A fentebb megfogalmazott terminológiai javaslat csupán az alapformákhoz kívánt iránymutatást adni néhány példán keresztül. A várak védműveinek kutatása során azonban számos további egyedi formával is találkozhatunk, melyek bizonyítják, hogy az építők mindig igazodtak a terephez, a rendelkezésre álló időhöz, pénzhez és az ellenség ostromtechnikájához. Dolgozatom nem titkolt szándéka volt, hogy felhívjam a figyelmet eme témára, azaz a várak környezetének tágabb terepi felderítésére. Széles körű topográfiai vizsgálatokkal, az erősségek bővebb előterének terepbejárásával új várvédelmi elemet fedezhetünk fel. Ezek azonosítása, felmérése, leletgyűjtése és lehetőség szerinti régészeti ásatása egyedülállóan értékes adatokkal szolgálhat váraink történetének további megismeréséhez. 4 9 48 Jelen összefoglaló nem szólt az ún. ostrommüvckről, melyekről meg oly keveset sem tudunk, mint az elővédmüvekröl. Mégis egy mondattal fontos itt megemlíteni, hiszen a terepen hasonló megjelenési formával számolhatunk. Azonban az elővédektől való elkülönítését, azaz meghatározásukra leginkább a várhoz képesti domborzati/taktikai helyzetük adhat választ. 49 Dolgozatom elkészítésében, így az osztrák elővédművek helyszíni bejárásában elévülhetetlen érdemei voltak Thomas Kühtrcibcrnck (Institut für Realienkunde des Mittelalters und der frühen Neuzeit), akinek segítségét ezúton is köszönöm. 122
